Életveszélyessé vált a Kalocsa és Bátya (Baja) közötti 51-es útszakasz.
Mint tudjuk, ez a megállapítás igaz a teljes kalocsai belvárosi útszakaszra is. Olyan nyomvályúkat lehet tapasztalni, hogyha valaki gyalogosan megy át az úton – bármely zebrán is – akkor nagyon kell emelgetnie a lábait, hogy ne essen el a felgyűrődött aszfalton, melynek felületén helyenként 10 cm-nél is nagyobb szintbeli eltérések vannak.
Ha gépjárművel szeretnénk előzni, akkor kétkézzel, és erősen kell kapaszkodni a kormányba, mert könnyen a szándékunktól eltérő irányba indulhat el az autónk, ha elhagyjuk a biztonságosnak hit (kivéve esőben) kitaposott nyomvonalat.
Természetesen ismert, hogy a Solt – Kecskemét közötti 52-es útszakasz jelentős része is kritikus állapotban van. Úgy tűnik, hogy mivel több országgyűlési képviselő területén fekszik, senki sem érzi igazán magáénak az utat, mely már évtizedek óta kiált a felújításért. Mindeközben Mohácsnál százmilliárdokból építenek (Szerbia irányába egyelőre nem folytatódó) hidat és utat, mely összegből – a szakemberek szerint – 1500 km gyorsforgalmi út felújítása valósulhatna meg abban az esetben, ha nem árazzák túl a kivitelezési költségeket a nagyobb haszonkulcs reményében.
Irigykedve nézhetjük Soltvadkert vadiúj elkerülő útjait, miközben a Kecel előtti pár méteres fesztávolságú DVCS hídon évek óta csak egy sávon haladhatunk át, növelve itt is a balesetek kialakulásának kockázatát.
Jó hír, hogy az Új Duna-hidunk elkészült, de a Kalocsát elkerülő útszakasz kivitelezésének a szándéka lassan kezd feledésbe merülni, pedig, ha az északi elkerülő utat folytatnánk, akkor kettő, csatornákon átívelő (Vajas és Foktői csatornák) híd megépítését is megspórolhatnánk a Gombolyagi út használatával, és annak folytatásával a Miskei úti kereszteződés irányába. (Egyúttal nem rondítanánk bele a Meszesi út pihenő övezetünkbe vezető látképébe.)
Ha már szóba került a Miske és a Kalocsa-Kiskőrös közötti utak kereszteződése, akkor kérdésként merülhet fel, hogy vajon még mennyi balesetnek kell bekövetkezni ahhoz, hogy oda egy körforgalom épüljön?
Mindeközben az útfenntartók leginkább az útmenti fák törzsének gondozásával bíbelődnek, mert jók lesznek majd azok – ha megerősödnek – tűzifának. Sok esetben ezek a felcsonkolt, törzsükben megerősített fák okozzák az útról – valamely ütközés elkerülése érdekében – letérők halálát, súlyosabb sérülését. A bokrokkal, cserjékkel való találkozás „vezetőkímélőbb” lenne, egyúttal felfognák a szelet és a havat is átfúvások idején.
Egyszer valaki felvetette egy rádióműsorban, hogy ha a gépjárműveket kötelező időről – időre műszaki vizsgára felkészíteni és azokon megfelelni, akkor
AZ UTAKRA VONATKOZÓAN MIÉRT NINCS EGY KÖTELEZŐ MŰSZAKI MEGFELELŐSÉGI ELVÁRÁS JOGSZABÁLYBAN RÖGZÍTVE, ÉS BETARTATVA?
Hát talán azért, mert egy-egy autó különösebb ellenkezés nélkül is kivonható a forgalomból, de bármely útszakasz forgalom elől való lezárása jóval nagyobb közfelháborodást váltana ki, és egyértelmű bizonysága lenne annak, hogy ezen a területen (is) komoly bajok van. Politikailag pedig ez nem vállalható. Így nincs és nem is lesz felelőse a baleseteknek, megállapítják majd, hogy „nem az út- és látási viszonyoknak megfelelően” vezették a sofőrök a járműveiket.
Kész! A helyzet meg van oldva!?
Szóval úgy tűnik, hogy környékünkön továbbra is maradnak a balesetveszélyes útszakaszok, melynek elfogadásában mi magunk is – hallgatásunkkal – részt veszünk, és egyúttal javítgatjuk sok pénzért a tönkrevágott-, szétrázott futóműveinket.
És akkor Kalocsa főterének – szűk utcákon való – kerülgetéséről még nem is beszéltünk! Pedig az is megérne néhány misét. A helyzet konzerválva van, már „csak” 98 évet kell kibírni.
FONT-os kérdések ezek, melyekre meg-FONT-olt válaszokat illene adni, és amely problémák megoldásához az országgyűlési képviselőnk segítsége elengedhetetlen.
Kívánok mindannyiunknak jó utat!
Igény volna rá!
Péjó Zoltán
