Paksi pénzek – egyszer volt, hol nem volt… 2.rész

Ahogy előző Paksi pénzek – egyszer volt, hol nem volt… 1.rész – 6300.hu cikkemben is megírtam, a pénz elosztásának végrehajtásáról, a támogatások elosztásáról a Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 9/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete határozott.

Ez alapján az egyedi támogatási kérelmeket a Közgyűlés Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottsága volt hivatott elbírálni. A 14 tagú Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság 8 tagját, azaz minősített többségét a Fidesz-KDNP delegálta….

A bizottság a fejlesztési támogatásra irányuló kérelmeket a szakmai megfelelőség, szakmai és pénzügyi megvalósíthatóság, helyénvalóság alapján értékeli. Előnyben részesül az a fejlesztési támogatásra irányuló egyedi kérelem, mely térségi jelentőséggel bíró gazdaságfejlesztési célra irányul, hozzájárul a foglalkoztatás növekedéséhez, vagy a lakossági közszolgáltatások színvonalát és hatékonyságát növeli, avagy infrastrukturális beruházás megvalósítását célozza. Ennek során támogatható különösen helyi szolgáltatások biztosítása érdekében ingatlanvásárlás a lakosság megtartása, a lakosság életminőségének és a település versenyképességének javítása, valamint az önkormányzat gazdasági stabilitásának, saját bevételszerzési lehetőségének megteremtése, megtartása, a helyi gazdaság fejlesztése, a helyi foglalkoztatás és munkahelyteremtés elősegítése céljából.

Ezek alapján minden település lázasan hozzá fogott fejlesztési elképzeléseik kidolgozásához, így tett Kalocsa is, így első körben beadásra került egy 75 milliós működési támogatási kérelem, mivel folyamatosan 200-250 milliós bevételi hiánnyal küzd a város => Kalocsa működési kérelem

A fejlesztési támogatási kérelemünk – bár kicsit megkésve nem az első körben – is beadásra került.

Ez a 250 milliós beadvány pedig Kalocsa város és környékét 3 éve bosszantó és megoldatlan, a főtér lezárása miatt kialakult közlekedési anomáliát feloldó, a Szent István Király út és Kossuth Lajos utca közötti közvetlen közlekedési kapcsolat kiépítésének 1. ütemeként a Kossuth Lajos utca és a Hunyadi János utca között új útszakasz kiépítésének első lépcsője lehetett volna.

A többi település kérelmeit az alábbi linken lehet külön-külön is megtekinteni =>  Települések kérelmei

A beadott kérelmek alapján első körben a Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottság 2024. december 18-án ülésezett, és az alábbi határozatot hozta => 68/2024.sz. határozat

Ez a táblázat innen is letölthető => Paksi pénz elosztás táblázat..pdf

A bizottság minden fejlesztési célú támogatási kérelmet befogadott és meg is ítélt. Ekkor még Kalocsa kérelme nem volt a bizottság előtt, de ahogy a táblázatból is jól látszik, a 2024. évre jutó pénzforrás gyakorlatilag az első kanyarban teljes mértékben kiosztásra került.

Ha kicsit beleolvasunk a fejlesztési kérelmekbe, rögtön megkérdőjelezhető a – Font Sándor által is folyton hangsúlyozott – komoly szakmai és értékelési rendszer.

Nézzük csak meg:

• Hogy lehet az, hogy Pakshoz legközelebb eső város egyik kérelme sem éri el a bizottság ingerküszöbét ?
• Hogy lehet fontosabb egy 16000 fős város évek óta húzódó közlekedési problémájánál Kecelen egy földesút leaszfaltozása azért, hogy meg lehessen közelíteni a motocross pályát?
• Hogy lehet előrébb való Pakstól 50 km-re fekvő Sükösdön egy kátyús utca felújítása úgy, hogy épp most fejeztek be ugyanilyen projektet Belterületi útfejlesztés Sükösdön TOP_PLUSZ-1.2.3-21-BK1-2022-00006 néven ?
• Ugyanígy kérdezhetném, hogy élvez prioritást Szelid pótlólagos fejlesztése majdnem 100 millió forint értékben? Ráadásul ezt az üdülőhelyet már korábban rengeteg, célzottan turisztikai pénzzel búsásan kitömtek: TOP-1.2.1-16-BK1  333 millió, TOP_PLUSZ-1.1.3-21-BK1-2022-00006 263,6 millió, Kisfaludy Program több mint 100 millió.
• De elmélkedhetnénk azon is, hogy miért élvez egy Pakstól messze fekvő, ráadásul egy jó gazdasági helyzetben lévő Kiskőrös prioritást, és kap 190 milliót 2 teniszpálya sportburkolatának-, napelem rendszerek kialakítására, ill. a Rónaszéki Fürdő parkolójának kibővítésére?
• Persze Soltvadkert, Font Sándor szülővárosa is ütős kérelmet adott be, új ipari park kialakításához 77 ingatlant vásárolnának és ehhez 250 milliót el is nyertek! Ez 2 szempontból is érdekes! Az egyik, hogy Iparterület fejlesztése Soltvadkerten címen már 2 ütemben 80 millió (1.1.1-16-BK1-2017-00017) + 161,18 millió (TOP-1.1.1-16-BK1-2020-00031) összesen 241,18 milliót elnyert a város. A másik pedig az, hogy ezekből a pályázati pénzekből kialakított és már meglévő területek sincsenek teljesen kihasználva!

Sorolhatnám az aggályaimat, de ki-ki döntse el magában, hogy milyen szakmai okok alapján és értékelési rendszer szerint döntöttek ezek mellett…….

Sajnos a tiszavirág életű kormányrendeletet, ami Paks város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről és egyben a különleges gazdasági övezet helyi adókötelezettségéből származó bevétel szétosztásáról rendelkezett, 2024. december 20-án a Kormány meg is szüntette.

A 138 szép napot megélt rendeletet a 415/2024. (XII. 20.) Kormány rendelet hatályon kívül helyezte => 415/2024. (XII. 20.) Korm. rendelet

Ami ebben a legfelháborítóbb, hogy mire hivatkozva szűnt ez meg…. Ki nem fogják találni kedves olvasók! Pontosam idézem a rendeletet: „Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében”.

Ugye! A háborúra és az ahhoz kapcsolódó háborús vészhelyzetre mindent rá lehet fogni, az mindenre indok, megoldás, válasz… Bár itt jogos a felvetés, augusztusban, amikor ezt kihirdették, még nem volt háború…???
Ezek után a benn maradt kérelmeket újból tárgyalta a Közgyűlés Pénzügyi és Eljárásjogi Bizottsága, és a felfüggesztett pályázatokat, ami még 842,3 millió értékben beérkeztek, a fenti rendeletre hivatkozva egyszerűen nem támogatta. Erről a határozatot itt olvashatják => 20/2025.sz. határozat

Az jól látható és nem kell hozzá nagy matematika tudás sem, hogy a Pakshoz legközelebb fekvő, legnagyobb lélekszámmal rendelkező, a TEIT elnökeként működő

Kalocsa városa 0 azaz nulla forintot kapott.

Emellett az is világos, melyek azok a települések, akik „köszönik szépen” ezt a rövidéletű kormány rendeletet és már hozzá fogtak a pénz elköltéséhez.

Számomra egyértelmű, hogy a szakmai és értékelési rendszer sajnos politikai alapon működött.

Ez újabb példája annak, hogy városunkat folyamatosan bünteti az országgyűlési képviselő, és rajta keresztül a Vármegyei Önkormányzat és a kormányzat is.

Ennek pedig nem lehet indoka semmi, senki, bárki is vezesse a várost…..