A vírushelyzet ideje alatt, Kalocsán polgármesteri határozat született egy önkormányzati intézmény; jelen esetben a komoly múltra visszatekintő Kalocsai Művelődési Központ és Könyvtár megszüntetéséről.
Dr. Filvig Géza ezt oly módon kívánja megvalósítani, hogy az eddigi intézmény közművelődési-, és könyvtári feladatait, az ugyancsak polgármesteri egyszemélyi döntéssel létrehozott és a bátaszéki Zsikó Zoltán által vezetett, Kalocsai Innovációs Központ Korlátolt Felelősségű Nonprofit Kft. vegye át.
Az átvétel azt is jelenti, hogy a Művelődési Központ és Könyvtár teljes vagyonát ellentételezés nélkül egy magáncégnek adják ÁT! („elveszti közpénz jellegét”)
Mivel Zsikó egyben (bátaszéki fideszes) önkormányzati képviselő is, így a Művelődési Központ keretében működő – az idei esztendőben fennállásának 30. évét ünneplő, (vagy sirató) Kalocsai Városi Televízió nem kerülhetett az irányítása alá, mivel politikai összeférhetetlenség állt volna elő, így a helyi televízió a Kalocsai Vagyonhasznosítási és Könyvvezető Nonprofit Kft. fennhatósága alá lesz rendelve. (A Kalocsa Városi Televízió esetében egyesek mindent megtesznek, hogy politikai propaganda médiummá silányítsák az egyre csökkenő munkatársi létszámú stúdiót.)
A 202/2021 számú határozatban az intézmény megszüntetésére a 2021. június 30-i határidő lett meghatározva.
Az eddigi nyilatkozatok alapján a megszüntetés indokaiként a következők okok láttak napvilágot;
1. A Kft. esetében van mód az ÁFA visszaigénylésére.
Ez valóban így lenne, ha az intézmény működési költségeinek jelentős részét (min. 80-90%) nem önkormányzati- és állami támogatásokból fedezné, amely bevételekből már nem lehet az ÁFA-t visszaigényelni.
2. „más településeken is csináltak már ilyen intézmény-átalakításokat.” Valóban, pl. Kiskőrösön is, ahol évekig alig lehetett hallani színvonalas kulturális (nem népünnepély) rendezvényekről, kivételt képeznek ez alól a fizetős színházi előadások és a civil szervezetek megmozdulásai.
A fentiekből is kitűnik, hogy Dr. Filvig Gézának, a veszélyhelyzetet kihasználva semmilyen elfogadható indoka nem volt, és most sincs, hogy ilyen jellegű intézményi átalakításokat hajtson végre.
Egyébként a pandémia ideje alatt, csak az azzal összefüggő és a vírushelyzet javulását eredményező intézményi átalakítások lettek volna indokoltak, de ugye a Művelődési Központ nem egy egészségügyi intézmény.
Jelenleg ott tartunk, hogy a fideszes városvezetés csak bulikban gondolkodik. (Buliferkó után szabadon)
Azt persze leszögezhetjük, hogy az eszem-iszomról szóló népünnepélyeknek, az áraival sokaknak meglepetést okozó Food Truck Shownak, a gyér látogatottságú Erős emberek versenyének vajmi kevés köze van a kulturához, bár jó szervezéssel belecsempészhető lenne egy-két magasabb színvonalú kulturális esemény is a programokba, de erre egyelőre nem mutatkozott szándék.
Kalocsán jelenleg az tapasztalható, hogy a civil szervezetek, helyi képzőművészek, könyvtár és a múzeum (7 embert bocsátottak el a közelmúltban a Viski Károly Múzeumból) tagjai, munkatársai próbálkoznak – pénzügyi források hiányában – valamiféle magasabb szintű kultura átadásával, a népművészet-, a hagyományok ápolásával. De jelenleg arra sincs ember, hogy valaki netán este- és hétvégén is nyitva tartsa a galériákat és a gyűjteményeket, ami persze negatívan hat a turizmusra és a város megítélésére.
A Kalocsai Művelődési Központ előzményei és története:
A Művelődési Központ elődje, az intézményesített közművelődés kalocsai székhelye 1949-ben megnyitott Művelődési Ház volt. Az épületben napjainkban a Kalocsai Porcelánfestő Manufaktúra működik. A kulturház – ahogy azidőtájt nevezték – járási feladatokat is ellátott, 1960-tól Petőfi Sándor Művelődési Ház, majd Művelődési Központ néven 1971-ig látta el akkoriban fontosnak tartott feladatait. Átmenetileg a mai Viski Károly Múzeum épületébe költözött az I. István út 2-4. szám alatti Művelődési Központ és Ifjúsági Ház 1977-es átadásáig.
Ez a hely– közismerten egyházi épület volt korábban, az úgynevezett Nagyszemináriumnak adott helyet. 195o-ben államosították, 1950-57 között elme-szociális otthonként működött, majd orosz katonatisztek lakása volt.
Dr. Geri István tanácselnök kezdeményezésére, és munkájának köszönhetően az épület funkcionális átalakításával Kerényi Imre építészt bízták meg, aki munkatársaival, az akkor még működő Országos Műemléki Felügyelőség elvárásainak megfelelően, az épület barokk stílusához alkalmazkodva alakította ki az intézménynek helyet adó épületet.
Az épület hivatalos átadása 1977. november 25-én volt, Pozsgay Imre, az akkori kulturális miniszter (akkor még volt ilyen) adta át a közművelődésnek. Az intézmény 30 évig látta el feladatát – közben 1988 és 2003 között hozzá csatolták a volt úttörőházat. A Művelődési Központ a járási hivatalok megszüntetéséig körzeti, járási feladatokat is ellátott. Fénykorában országosan ismert és elismert intézmény volt. Pódium műsoraik a budapesti Korona Pódium bemutató színpada volt, ebben az időszakban három bérletsorozattal. A nemzetek Napja rendezvény-sorozattal a közönség megismerte a világ nagy kultúráit, és elvitte Kalocsa jó hírét a világba. Ebben az időszakban élte fénykorát a Kalocsai Népi Együttes, melynek sokáig fenntartója, majd segítője volt az intézmény. 2006-ban a volt Helyőrségi Klub épületét csatolták az akkor már integrált intézményhez, mely Klubház néven működött 2007 nyaráig, amikor is ide „száműzték” az egész szervezetet.
Azóta a Kalocsai Kulturális Központra keresztelt, megkopott és sok funkciójától megfosztott (vagy önként elhagyott) intézmény visszaköltözött a régi házba, a Szent István Király út 2-4-be, hogy agóniáját befejezve újra az enyészeté legyen, mint néhány évvel ezelőtt.
Az egykori Kalocsai Művelődési Központ, majd 2013-tól Kalocsai Kulturális Központ és Könyvtár néven működő cég munkatársai által megszervezett főbb rendezvények:
(amíg még megvoltak hozzá az anyagi-, tárgyi-, és személyi feltételeik)
- Országok, népek kultúrák – Nemzetek Napja
- Kalocsai Paprika Napok (nem paprika fesztivál)
- Szent Iván éji mulatság
- Pünkösdi koncert
- Kajális
- Rock fars(h)ang
- Duna Menti Folklórfesztivál
- Kék Madár Fesztivál
- Kalocsa Art
- Bemutatkozik….sorozat: a környékbeli települések
- Várostörténeti versenyek diákoknak
- Képzőművész alkotótábor
- Kalocsa, az iskolaváros – A káptalani iskolától napjainkig
- Kalocsa művelődéstörténete – A művelődés színterei
- Velünk élő nemzetiségek
- Ismeretterjesztő kiállítások
- Rejtőző kincseink
- Kalocsai művészek
- Kalocsa a képzőművészetben
- Művészeti kiállítások
Így múlik el Kalocsa dicsősége.
12 éven át voltam az intézmény vezetője.Ez idő alatt 24 évet áldoztam a közművelődés oltárán. Most látom, hogy mennyivel egyszerűbb elsorvasztani, majd egy tollvonással felszámolni mindazt a tartalmat, amivel a munkánk megtöltöttük a rendelkezésünkre álló tereket, kereteket.
Ha ez nem igaz , csak egy kósza gondolat, tudatalatti vágyakozás – már akkor is tragikus lenne. Elképesztő, hihetetlen, ostobaság, gonoszság . Nem találok szavakat.
A hatalom mindig félt és irtózott a kultúrától- ez igaz. Azt is birtokolni akarta: kitépette a nyelvét a vándor komédiásnak, kiszúratta a szemét az építésznek és ikonfestőnek, amikor már elkészült a palotája, temploma, ne tudjon máshol is építeni, alkotni. Szövetkezett a tatárokkal, hogy égessék el a nép utolsó menedékét , a templomokat és a pap fülébe ‘ forró ólmot öntsenek’ Aztán jött a felvilágosodás, a könyvnyomtatás, a közoktatás, a közkönyvtárak, a rádió, a televízió, a számítógép. A hatalom most is idegenkedik az igazi, nagy művészi, kulturális eseményektől, emberektől, mert a saját törékenységére emlékeztetik. De elviseli, ha tovább lát az orránál, tudja, hogy csak a tébolyultak gyújtják magukra, pusztítják el a saját értéke8iket.
Emlékszem, amikor a Főszékesegyházban pótszékek voltak kétoldalt, középen, Tömeg hallgatta, Bach H – moll miséjét, Verdi Rekviemjét,, a Kamaraterem zsúfolásig megtelt ; Kocsis Zoltánt, Cseh Tamást , Jordán Tamást és a Sebő együttest hallgattuk. Vittem a gimista osztályokat kiállításokra, nemzeti napokra. A könyvtár pedig , bárhová is költözött, az egyik legjobb, legnagyobb értéke a városunknak.
Pár nappal ezelőtt jártam a több mint egy évtizede feldúlt, Szentháromság téren. Az ott folyó ‘munkálatok’ már évek óta –szégyellem leírni- országos közröhej és trágár viccek tárgyai lettek. A templom torony fényesen ragyog már messziről, de az Isten és a hívők háza megközelíthetlen. Azt írtam, hogy lassan felnő egy nemzedék, ami még nem láthatta a Főszékesegyházat belülről. A Katona Ház bezárva, ott volt a férjem első irodája. Majd az Érseki Gazdasági Levéltár, amit barátunk Dr. Bán Péter és levéltáros társai az ország minden részéből mentettek meg egy pajtából, rendeztek kutathatóvá. . Majd Dr. Kuczy Károly történelemtanár és néprajz kutató helyi térképgyűjteményt állított ki. Fenn az emleten Prokop Péter papfestő kiállítása és a Schöffer Szemináriumon résztvevő Magyar és külföldi művészek a városnak adományozott művei. Mindez eltűnt, csak a zárt kapu maradt
A cikk nem említi a tevékenységek között a Schöffer Szemináriumokat és múzeumban rendezett kortárs kiállításokat, a francia nyelvű könyvek gyűjteményét. A Schöffer Múzeum sincs többé, csak a Viski Műzeum Schöffer Gyűjteménye. A Mester szülőházát és a hozzá épített új szárnyat földig lerombolták. Megépült egy szép, esztétikailag, építészetileg is vonzó épület, benne a Schöffer művek, de a szelleme, az aktivitás, a kapcsolatai , mind halottak. Most, talán, a Dargay Lajos Művészeti Alapítvány Kutatócsoportja révén sikerül újra feltámasztani.
A fentiek, minden, amit felsoroltam a volt Művelődési Ház égisze alatt. Átívelve kormányokat.
Tudnod kell, hogy az emberek nem ok nélkül ragaszkodnak a középszerűhöz, a zavaroshoz és a vajákoshoz, az illúziókhoz és a szobatiszta félismeretekhez, tehát a műveletlenséghez. Mert a műveltség annyi, mint igazságnak – minden dolog igaz ismeretének – feltárása és elviselése. S az igazat elviselni mindig nagyon nehéz. A műveltséghez, tehát a valóság és igazság megismeréséhez, rendkívüli bátorság kell.
Márai Sándor
12 éven át voltam az intézmény vezetője.Ez idő alatt 24 évet áldoztam a közművelődés oltárán. Most látom, hogy mennyivel egyszerűbb elsorvasztani, majd egy tollvonással felszámolni mindazt a tartalmat, amivel a munkánk során megtöltöttük a rendelkezésünkre álló tereket, kereteket.
..mi történik voltakepp?…azok a vidéki értelmiségi,gondolkodó kis szigetek kerulnek felszamolasra…akik ,kultúrát és színt tudnak vinni egy kisváros életében…mivel egzisztenciális oldalról történik a leépítés…tartós a kovetkezmeny..UI azt is tegyük hozzá,ha ez ekkora csönddel övezett a múltban itt tevékenykedők ,a most érintettek és a lakosság reszerol is….akkor ennyit ért….ennyiért ennyi jár…