Jó ideje már annak, hogy országos politikai témák kapcsán megszólaltam. Ez nem véletlen. Aki ismer, az tudja, hogy nagyon nehéz volt számomra megélni az elmúlt éveket és a jelent talán még nehezebb.
Én, amikor a Jobbikot választottam, nem csupán egy politikai pártot választottam, hanem a nemzeti radikális oldalt. Egy Mozgalmat, egy közösséget, egy világnézetet. Ennek minden nehézségével, szépségével, egyfajta romantikájával, szellemiségével, hangulatával, életérzésével, szubkultúrájával. Mindennek a Jobbik – mint párt – „csak” egy politikai gazdateste, egy jogi személyisége (volt), mint amolyan szükséges rossz. Az elmúlt években a Jobbikban történtekkel több veszett el – legalábbis bennem – mint az, hogy egy pártból kettő lett és a szavazói bázisunk megcsappant. Kimondva, kimondatlanul, az az egység, az az erő, az az érzés, az a hit, amit a nemzeti radikalizmus szubkultúrája jelentett az elmúlt másfél-két évtizedben, mára a múlté. Nekem ezt volt nehéz feldolgoznom és elfogadnom. De még elviselhetetlenebb belegondolni, hogy 10-15 év küzdelmei után, úgy tűnik, visszatérünk ugyanabba az állapotba, mint 25 éve. Nagyon komolyan fennáll a veszélye, hogy politikailag újra Orbán és Gyurcsány között lehessen csak választani.
A Fidesz által eltorzított választási rendszer kényszerpályára állította a pártokat és kettészakította az ország lakosságát. Látható, hogy mára a szavazói akarat „leegyszerűsödött”. Vannak a kormánypárti szavazók (haszonélvezők, hívők, megtévesztettek, megfélemlítettek, „balfék az ellenzék, kire másra szavazzak” tábora) és vannak, akiknek teljesen elege van ebből a rendszerből, ebből az önkényből, ebből az egypárti kézi vezérlésből. Azonban ezek az emberek különböző pártok szavazói. Az én politikai patthelyzetem pedig itt van. Egyrészt megértem és elfogadom, hogy hatalmas az igény és az elvárás a közös célért – Orbán Viktor által vezérelt hatalom megdöntéséért – való összefogásra. Másrészt nem tudom figyelmen kívül hagyni, hogy ezen az oldalon ténykednek azok a pártok és képviselőik, akik hatalmának a megdöntéséért a Jobbik anno alapvetően létrejött. 2019-ben az önkormányzati választáson egy – általam – koordinált indulásként definiált összefogásban magam is részt vettem, ahol félretettünk országos pártpolitikai hovatartozásokat, logókat, nézeteket és csak az emberi oldalt, ill. alkalmasságot szem előtt tartva szerettünk volna valamit elérni civil keretek között, egyesületi színekben. Most azonban rossz látnom a pártlogókat egymás mellett a plakátokon és a pártvezetőket egymás oldalán a sajtótájékoztatókon. De megértem, hogy csak így van esély a változásra. Megértem, el is fogadom és nem ítélem el a jobbikosok közül azokat, akik ezt felvállalták és beleálltak. Azonban én mindezt már nem tudtam felvállalni, így tevékenyen nem is vállaltam szerepet jó ideje a pártpolitikai színtéren.
De most – Márki-Zay Péter miniszterelnök jelölti esélyeinek talpon maradásával – látok egy halvány reménysugarat. Egy kis esélyt arra, hogy nehogy visszatérjen az Orbán vs. Gyurcsány politikai paletta hazánkban. Esély, hogy túllépjünk a mesterségesen generált és fenntartott politikai bal és jobb fogalmán! Esély, hogy emberek mentén gondolkodjunk, akiknek az értékrendje vagy jó, vagy rossz. Vagy építő, vagy romboló!
Mindig azt vallottam, hogy Orbánnak Gyurcsány úgy kell, mint egy falat kenyér. Szüksége van rá, hogy az „oszd meg és uralkodj” elve alapján, hosszú távon hatalmon maradhasson. Ezért nem véletlen, hogy egy lassan 12 évnyi kétharmados, állítólag nemzeti, keresztény, konzervatív kormányzást követően – az ígéretek ellenére – Gyurcsány nem, hogy szabadlábon van, de első soros a parlamentben, aki frakciót vezet. Mindez a Fidesz lelkén szárad! Pedig nemrégen még kampányt is indítottak „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” néven, amit elméletileg már egy millióan alá is írtak. Ha alá is írták annyian, de minek? Volt bármi eredménye, értelme, súlya? Ha 12 évnyi kétharmad nem volt elég a petíció indítójának, akkor bármit változtat, ha aláírást gyűjtenek? Semmit!
De most itt az esély!
Itt az esély azoknak, akik aláírták ezt a petíciót! Esély arra, hogy érdemlegesen is hozzájáruljatok a petíció céljához! Lehet, hogy „bohózatnak”, „komédiának” vagy „cicaharcnak” tartjátok az előválasztást, de tény, hogy az eredményét az abban részt vevők elfogadják, és magukra nézve kötelezőnek tekintik.
Fel kell, hogy ismerjétek, hogy érdemben az előválasztás második fordulójának eredménye hozhatja el az általatok óhajtott eredményt!
Éppen ezért annak az egymilliónak, akik aláírták a „Stop Gyurcsány! Stop Karácsony!” petíciót, vagy csak egyet értenek a céljával.
Szeretnék adni egy jó ötletet: menjetek és szavazzatok az előválasztás második fordulójában Márki-Zay Péterre!!!
Persze, csak ha valóban el is akarjátok érni érdemben, amit a standoknál aláírtátok…
Szabó Balázs
Ez egy véleménycikk, nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség véleményét.
Kedves Balázs! Enged meg, hogy vitatkozzam Veled! Már csak azért is, mert „demokrácia” nincs vita nélkül! Őszintén tisztelem a véleményedet, mely az előválasztás, és az azt megelőző időszak kétségeiről szól! Azonban szerintem, rossz oldalról közelíted meg a mai helyzetet! Már régen nem arról szól a kérdés, hogy kinek (melyik pártnak, személynek, csoportnak) kellene leváltani ezt a velejéig romlott rendszert, (nem pártot, személyt, csoportot) hanem, hogy le kell váltani minél előbb! És Te is tudod, hogy csak teljes ellenzéki összefogással van erre lehetőség! A Gyurcsányozás a fidesz aduja! Nem védem, ki merem jelenteni, hogy jobb lenne a magyar politika, ha kilépne belőle! De! A jelenlegi helyzetet kell elfogadni (sajnos)! És az a jelenlegi helyzet, hogy történetesen a Gyurcsány felesége az egyik nagy esélyese az előválasztásnak! Mielőtt valaki pártpropagandistának tartana, elárulom, hogy nem vagyok, nem voltam, és valószínűleg nem is leszek, nemhogy tagja, még csak elkötelezett szimpatizánsa sem egyetlen pártnak sem! A DK sikerét, én nem a Gyurcsánynak, hanem a Dobrev Klárának tulajdonítom! Tehát szerintem aki Dobrevre fog szavazni, az biztos, hogy nem a volt szocialista-szdsz-es korszakra adja a voksát, hanem egy normális, nem a gyűlöletre, korrupcióra épülő Magyarországra! Ugyan úgy, mint aki Márki-Zay Péter neve mellé teszi az x-et! A különbség elenyésző a nézeteik között! És nem feloldhatatlanok! Én is arra bíztatok mindenkit, (még azt is, aki még nem tudja kire adja a voksát), hogy menjen és szavazzon, lehet, hogy sorban állás közben fog tudatosulni benne, hogy ki lenne a jobb! Most még én is itt tartok! De szavazni mindenképp fogok! Üdvözletem:OV.