Beindult a város döntéshozó gépezete.
A címben feltett kérdésre még nem tudunk egyértelmű választ adni, de mintha erre figyelmeztetne a legutóbbi testületi ülés utáni hangulat.
Sok fontos téma mellett a két előterjesztéstől hangos a város közbeszéde. Balogi József, és Király Róbert képviselők előterjesztéssel éltek. Balogi József beadványa azért is érdekes, mert az egykor szebb napokat is látott Kalohírek nevű helyi hírportál is annyira fontosnak tartotta, hogy a kezdeti elbagatellizálás után mégis egy igen terjedelmes „írást” közölt az kezdeményezéssel kapcsolatban, mely a vagyonnyilatkozatok transzparenciájával foglakozott.
A képviselői vagyonnyilatkozatokat a szabályozás értelmében most is meg kell tenni, és bárki számára elérhetővé kell tenni. Előzetesen egyeztetett időpontban a polgármesteri hivatalban lehet megtekinteni a város vezetőinek vagyonnyilatkozatát. Ez némileg körülményes, időigényes. Csak a legelszántabbaknak való feladat. Nem is vállalták sokan.
Balogi képviselő az átláthatóság, és a korrektebb, egyszerűbb, gyorsabb megoldások jegyében kompromisszumos megoldást ajánlott a képviselő testület elé. Az előterjesztés értelmében az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát ezután a város honlapjának megfelelő menüjébe elektronikus formában is elérhetővé szeretné tenni, hogy így otthonról is bárki bármikor megtekinthesse azokat. Ez egyébként rengeteg, haladó szellemiségű városban már gyakorlattá vált .
Az érvényben lévő szabályok nem teszik kötelezővé, de nem is tiltják azt a fajta átláthatóságot melyet Balogi József előterjesztése tárgyalt, azonban a lehetőség meglenne, hogy ezeket a közérdekű adatokat gyorsabban, egyszerűbben, 21. századibban tegyék elérhetővé, ezzel is elutasítva a korrupció látszatát.
A testület plénuma ezt nem így gondolta. Az indítvány úgy hatott, mint ördögnek a tömjén, érdekes kérdések és hosszas kínos magyarázkodás után a testület nem fogadta be az indítványt.
A döntésnek és a reakciónak sok üzenete van, de ami fontos és egyben világossá vált, hogy a testületi többség gesztus értékű lépésekre sem hajlandó. Mert lássuk be, hogy az előterjesztés befogadása, annak elfogadása semmiben nem változtatta volna meg a hatályban lévő kötelességeket, csupán emberközelivé tett volna egy egyébként is kötelező dolgot.
Az elhangzott képviselői kérdések és érvek önmagukban is megérnének egy hosszabb lélegzetvételű írást, mert igen mélyre kellene menni ahhoz, hogy a problémát képesek legyünk teljes szélességében látni. (Alpolgármester Úrtól elhangzott: „211 évi törvény” – nem elütés. A Szerk.)
Ha egy gesztus értékű, tét nélküli dolog ekkora ellenállást vált ki, mire számíthatnak a testületi kisebbségben lévő képviselők komoly, fajsúlyos kérdésekben?
Annyi bizonyosan látszik, hogy a város vezetése a magabiztosság, a nyitottság helyett a bezárkózás és a félelem jeleit mutatja. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a lakájmédia lejárató cikke egy általuk is „feleslegesnek” minősített témában.
Emlékeztetőül a tegnapi cikk, melyben szerepelnek az említett vagyonnyilatkozatok:
Követendő a budapesti „bábszínház” működési rendje?