2025.május.20 kedd
HomeKözéletVillám interjú Magóné Tóth Gyöngyivel

Villám interjú Magóné Tóth Gyöngyivel

Kíváncsiak voltunk, hogyan készül a recept. Magóné Tóth Gyöngyit, az ellenzéki jelöltség várományosát kérdeztük.

Riporter:

– Kalocsa miben számíthat önre?

Magóné:

– Kalocsa mindig is számíthatott rám. Sok minden történt itt, amit nem hagyhatunk szó nélkül. Elvették a várostól a Kulturális Központot, vagy ahogyan mi hívjuk a „Művházat”. Nem látom azt, hogy ennek bármi előnyét is élvezné a város.

A város közvilágítása gyatra, néhol már aggasztó.

Látjuk az 51-es út felújításának eredményeit is.

Sorolhatnám, de rátérek a kalocsaiakat leginkább foglalkoztató kérdésre a Szentháromság tér ügyére. Nincs kétségem afelől,hogy szép lesz, de ez nem minden! Egy képviselő dolga, hogy kérdezzen, egyeztessen a választóival.

Font Sándor ezt kivel tette meg?

Azt is meg merte tenni, hogy az általa összehívott sajtótájékoztatón összegyűlt emberekkel, a kérdéseikkel foglalkozni sem kívánt.

Font Sándor sajtótájékoztatója a Szentháromság tér ügyében

Változtatni kell ezen a várostól elrugaszkodott, a városlakók véleményét figyelmen kívül hagyó, erőszakos politikán. Ezt a teret már nem kapjuk vissza, viszont a további lehetőségeket igen.

Riporter:

– Agresszív, lejárató kampányra számít?

Magóné:

– Nem kérdés. Azt azonban mindenkinek megígérem, hogy mocskolódásokba, valótlanságok állításába nem vagyok hajlandó belemenni.

Magyar tanárként idézném Petőfit:

„Az idő igaz,

S eldönti, ami nem az!”

Riporter:

– Mekkora esélyt lát a nyerésre?

Magóné:

Minden egyes nap megerősítenek abban, hogy változás kell, nem csak Bács3-nak, hanem Magyarországnak is.  Nap, mint nap keresnek föl aktivisták, hogy végre tenni akarnak.

Az esélyről pedig annyit, hogy ez a választókon múlik, de nagyon optimista vagyok. Február 12. az első dátum amire most koncentrálnom kell. Akkor ugyanis eldől, hogy országgyűlési képviselőjelölt leszek, vagy sem.

Previous article
Next article
RELATED ARTICLES

1 COMMENT

  1. Font Sándor szerint az emberek, vagy Magyarország lakossága, – beleértve Kalocsa lakosait – a SAJTÓT bízták meg a maguk képviseletére, és Ő ezen felül a sajtón is basáskodHAT? Nem biztos hogy ez a kívánt épségre vallana…
    Azonban előtte, – pl. a Font ÚR sajátos gondolatvezetést követve, – mielőtt a döntését a Parlamentben leadta, és feltehetőleg előbb ott, tájékoztatta is képviselő társait a szavazásuk tárgyáról; – vajon a kalocsai összes SAJTÓ(s)T megkereste és tájékozódott, azoktól a SAJTÓ FORMÁKTÓL, akik viszont megelőzően az ügy tárgyában a lakosság alapos felvilágosítása után azokat dokumentáltan, a véleményükről széleskörűen kikérdezték volna?
    Megfigyelte-e Font ÚR a videóra a SAJTÓ felvett, – és interneten elérhető – Városházi szavazást és előtte előadott/bemutatott adatokat, felvetéseket? És, megfigyelte-e ezeknek az Érsek és társa részéről csupán LAZÁN lebegtetett valóságtartalmát, – ami semmi stabil adatot nem tartalmazott a jövőre nézve, sem a megoldás ideje s módjára se, – az igényeket így összegezte, vagy inkább kiét és miért merészelte „nem fontosként” figyelembe venni?
    Font ÚR csupán „SAJTÓ tájékoztatót tartott” nyílt terepen a többségében „nem sajtós” emberek körében, majd miután a magáét elmondta, faképnél hagyta azokat.
    Azt nem hallgatom el, hogy a térnek a forgalom számára megnyitását már nyilvánosan a Városházi szavazás után is elleneztem – megértve, hogy amit találtak az maradjon, és a tér nyugodt, gépjármű forgalom mentes legyen – de, nem a 100 évre Érseki kezelésbe adás, hanem az elkerülő útra a pénz előteremtése majd haladéktalan megépítése lett volna a „romvédő” megoldás, amiről azonban így, és már, …. szó sincs…!
    Javaslom, hogy amerre elhaladt a gerinces 😉 önjelölt keresztény Font Sándor, és kiment a térről, a téren kívül keressék meg a videóról, hol lépdelt kifelé, és a hely a „fontoskodó árulója Kalocsának” megjelölést kapjon, hogy 100 évig mindenki tudja, milyen alul teljesítő, aki emiatt nem képviselte Kalocsát. Mert olyant TETT ezrekkel, amit, ha azok az Ő ingatlanjaival (jövedelem adataiból megtudottan pld. a földjeivel) és vele tennének azt nagyon „nem szeretné”, se a családja; vagyis a Krisztusi ajánlás NEKI semmit sem számít…amint mondogatják,….senki/semmi se számított….hogy „azt tegye másokkal amit szeretne, hogy vele tegyék meg” azok…

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Most Popular

Recent Comments

Zoltán Szarka on TEIT, ŐK OTT ÉRTEKEZTEK
Molnár Péter on ÖSSZETÖRT A PORCELÁN!
Vargacz Tamásné on Közmeghallgatás Kalocsán
Üsztöke László on Tervek és tények Kalocsán II.
Dargay Lajosné on Egy tüntetés után
Marsovszy László on Egy tüntetés után
Dargay Lajosné on Ezzel leszünk élhető város?
Perity Márta on Térhatás
Vargacz Tünde Mária on Rezsicsökkentett kultúra
dargay márta on Moderátorképzés Kalocsán
Szarka Zoltán on Megmaradnak a gesztenyefák!
Szepesi Magdolna on Az Ő-szinténről őszintén
Szarka Zoltán on A nép szüli a diktátorokat!
Szarka Zoltán on Merre visz az út? 1.
Asztrik szelleme on Merre visz az út? 1.
Szarka Zoltán on Meddig fokozható?
Szarka Zoltán on Itt valaki nem mond igazat
Dargay Márta on Városgazdák Kalocsán
Szarka Zoltán on 2021. március 15.
Szarka Zoltán on Miénk itt a tér
Szarka Zoltán on „Ne féljetek!”
nextmayor on Fátlanság
Szarka Zoltán on Fátlanság
Szarka Zoltán on Trianon, egy kicsit másképp
Márta Dargay on Vasárnap gyermeknap
Szarka Zoltán on Mert emberből vagyunk
Márta Dargay on A színe meg a fonákja
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Gottschall Péterné on Réfy Vilmos: Gondolataim
Márta Dargay on Réfy Vilmos: Gondolataim
Kovács János on Otthon, édes otthon…
Márta Dargay on Furcsa, csendes ünnep
Réfy Vilmos György on Egy elmaradt fesztivál margójára
Márta Dargay on A Te Valentinod
Zoltán Szarka on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on Képviselők vagyonnyilatkozatai 2019.
Márta Dargay on Lezárult, de nincs vége!
Szűcs Csaba on Legyen, vagy ne legyen?
Ocskó Vendel on Legyen, vagy ne legyen?
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on „Össze kéne szedni a szilvát!”
Réfy Vilmos György on Elektromos autózás 2. rész
Gerencsér-SzegezdiGabi on Múlt, jelen, jövő a Schöffer Múzeumban
Réfy Vilmos György on Király Róbert „új” pályán
Török István on Elektromos autózás 2. rész
Réfy Vilmos on Karácsonyi „ének”
Király Róbert on Karácsonyi „ének”
Kvalla Gábor on Karácsonyi „ének”
Bolváriné Gärtner Anikó on Király Róbert „új” pályán
Oriza Triznyák on L-Kallódó november
Szűcs Csaba on Bemutatkozunk
Miklós Balázs on L-Kallódó november
Vörös András on Bemutatkozunk