A Békés Kalocsáért Egyesület önkormányzati képviselőjén és médiumain keresztül már korábban is felhívta arra a veszélyre a figyelmet, hogy a kalocsai Szent Kereszt Kórházban tapasztalt elbocsátások; 24 állás (státuszhely) megszüntetése veszélyeztetik a betegek ellátásbiztonságát.
A héten újabb orvos és vezető szakápoló munkaviszonyát szüntették meg, ami tovább rontja a betegek gyógyulási esélyeit.
"Véleményünk szerint, jelenleg a kalocsai Kórház gyógyító szolgáltatásainak leépítése zajlik, ami ellen a járásban élő mintegy 60.000 embernek tiltakoznia kell!"
A fentieknek nyomatékot adva a Békés Kalocsáért Egyesület
aláírásgyűjtésbe kezdett
továbbá 2023. június 22-ére
TÜNTETÉST SZERVEZETT
a kalocsai kórház főbejáratához.
A KÓRHÁZ MEGMENTÉSE ÉRDEKÉBEN
- Követelték a kalocsai képviselő testület azonnali összehívását, hogy a kalocsai Szent Kereszt Kórház vezetői tájékoztatást adhassanak a kialakult helyzetről, és az intézmény jövőjéről.
- Levélben tájékoztatták a térség polgármestereit a betegellátást nehezítő elbocsátásokról.
- Követelték az elbocsátások leállítását, a dolgozói létszám növelését és a gyógyítást segítő tárgyi eszközök biztosítását, fejlesztését annak érdekében, hogy a kalocsai kórházban a jövőben is elérhető legyen az egészségügyi szolgáltatások mind szélesebb köre.
Dr. Filvig Géza, Kalocsa város polgármestere annak tudatában, hogy folyamatosak az elbocsátások a kalocsai Kórházból, mindezt politikai hangulatkeltésnek minősíti és nem tartja fontosnak, hogy határozottabb lépéseket tegyen a kórházi osztályok megmaradása és a kalocsai betegellátás javítása érdekében.
"Sajnos így cselekedett a kalocsai Szentháromság tér lezárása és 99 évre történő elvétele kapcsán is. Akkor sem vette komolyan a feladatát." - lakossági vélemények szerint.
A tény az, hogy a kórházi dolgozók közül már több mint 300-an aláírták azt a tiltakozó felhívást, melyet a kórház megyei- és helyi vezetőinek is elküldtek, és amelyet szerkesztőségünkhöz is eljuttattak. Ők így tiltakoztak a betegellátás színvonalának romlása és a munkahelyeik elvesztése miatt.
Az orvosokat és az ápolókat talán nem illik politikai hangulatkeltéssel vádolni.
A probléma – paksiként megítélve a kalocsai egykori és mai helyzetet – ott indult el, hogy az Atomerőmű építésekor, vagy a 90′ évek eleje óta nem harcolta ki Kalocsa magának azt a jogi, és hangsúlyos pozíciót, ami megilletné. Atomerőmű-Kalocsa táv, nincs 9 kilométer!……. Ezért a paksiak csak lepöckölik Kalocsát, nem veszik komolyan. Rendre beígérnek ezt-azt, pld. a laktanya területén helyrehozzák az ingatlanokat és abban oroszok fognak lakni, majd, eltávozásuk után értékesítik a lakosságnak, vagy… a kórházuk fejlesztve és fenntartva lesz…. nyilván ezek olyan csalik, amiket a jóhiszemű lakosok Kalocsán, BENYELTEK. A paksi mézes madzagban ringatja magát a lakosság, de ebből nem lesz részére semmi, és mondok egy nagy számot, jó, ha 100 (!) ember tud, vagy fog Paks2-ben dolgozni, a többi 16000 kalocsai, és még néhány ezer környékbéli, mind kárvallottja lesz ennek. Ez nem vicc. Ideje lenne olyan városvezetésnek lennie, amely a lakosait nem palimadárnak tekinti, mert TUD Pakssal egyeztetni, és Paks ellenében Kalocsa javára valós eredményeket elérni. Ennek egyik, csak egyik lépcsője a kórház eddigi; évtizedekig volt működésének a fenntartása, sőt, a fejlesztése. (Még hozzáteszem, hogy a lanyha kalocsai vezetés abban is megnyilvánult, hogy kezdetben „villamosított vasúti” hídról volt szó a közúttal egyetemben, aztán ez lemaradt. Kalocsának, ha lenne ez a Dunán átvezető vasúti lehetősége, egy nagyságrenddel nagyobb értéke lehetne; …de a sunnyogó városvezetés, ezt – és a Filvig korszak is ide számít – nem ért el semmi lényegeset, hanem feladta magát…..
Az átlag kalocsai pedig csillogó szemmel örömködik ezeken, márpedig sírnia kellene….