Cikksorozatom előző része (Költségvetés 2. rész) a város tervezett kiadásairól szólt. De ahhoz, hogy legyen miből költenünk, bevételhez kell jutnunk. Lássuk, milyen bevételei lesznek a városnak 2021-ben.

Elöljáróban annyit, hogy a bevételek a járvány gazdasági hatásaitól (iparűzési adó csökkenése, önkormányzati tulajdonú bérlemények díjának elengedése), és kormányzati elvonásoktól (gépjárműadó elvétele, szolidaritási adó kivetése) drasztikusan csökkentek. Ennek eredménye az, hogy erre az évre egy minden területen költségtakarékos, felújításoktól, új beruházásoktól mentes kiadási oldal lett tervezve.

A város bevételei tehát a következő tételekből állnak:

B1 - Működési célú támogatások államháztartáson belülről

Ezek azok a tevékenységek, amire az önkormányzatok a központi költségvetésből törvényi szabályozás alapján megillető normatív (lakosságarányos) állami hozzájárulást, támogatást kapnak. Ezek a területek az alábbiak:

- helyi önkormányzatok működésének általános támogatása

- köznevelési feladatok támogatása

- szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatok támogatása

- kulturális feladatok támogatása

- közfoglalkoztatásra kapott állami támogatás

B2 - Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről

Ezen a tételen könyvelik az EU-s támogatásból, illetve azok hazai társfinanszírozásából megvalósuló programok, pályázatok előlegeit.

B3 - Közhatalmi bevételek

Ez az önkormányzat legfontosabb bevételi forrása. Ebből olyan állami, kötelező feladatokat fedezhet a város, amiket nem térítenek. Pl. egészségügyi és szociális alapellátás, közvilágítás, helyi közutak és köztemetők fenntartása, kóbor ebek befogása-őrzése stb. Továbbá olyan önként vállalt feladatokat fedezhetnek, mint például a közművelődési és sportfeladatok, szociális szakellátás, közterület-felügyelet, uszoda fenntartás, stb.

Erre a számlára érkezett be a gépjárműadó önkormányzatnál maradó része, amit tavaly a gazdaságvédelmi akcióterv részeként átirányítottak a központi költségvetésbe. Ez tavaly 62 millió, idén további 63 millió, összesen tehát 125 millió forint bevételelmaradást okoz. A járvány gazdasági hatása miatt az idegenforgalmi adó is kiesik, ami további 2 milliót jelentett. Az iparűzési adó (IPA) 75 millió forinttal csökken még úgyis, hogy a kormány városunknak, mint 25.000 főnél kisebb településnek megtéríti a kis- és középvállalkozások részére idei évre elengedett IPA-t. 

2020-ban ez a tétel még 802.5 millió Ft volt, mely ezévben 662.5 millióra csökkent. Így ezek a tételek

az elmúlt évhez képest 140 MILLIÓ Ft bevétel kisesést jelentenek.

B4 - Működési bevételek

Ezeket a forrásokat főképp az önkormányzati intézmények adják össze: a Szociális Központ ellátási-, a Bölcsőde bölcsődei díjakat szed, a Kalocsa Kulturális Központ és Könyvtár a könyvtári, színházi, szabadtéri rendezvényekből és a Kalocsa TV-től szolgáltatásokért vár el bevételeket, a Viski Károly Múzeum belépőjegyeket értékesít, a Kalocsai Közétkeztetési Intézmény pedig gyermek- és diák, ill. vállalkozásalapú étkeztetést szolgáltat.

Itt csak a KKK-nál van 15 milliós csökkenés, ugyanis ezek a bevételek a feladatátszervezés miatt már a tavaly decemberben létrehozott Kalocsai Innovációs Kft.-nél fognak jelentkezni.

B5 – Felhalmozási bevételek

Önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevétel, amit 53 millióra terveztek, és 02.26.-i állapot alapján már 67,7 milliónál jár, azaz 14,7 millió már rendkívüli bevételként realizálódik.

Emiatt első dolgom volt, hogy költségvetési módosító javaslatot adtam be a sporttól indokolatlanul elvett 5 milliós támogatás visszavezetésére.

Az önkormányzati ingatlan-értékesítés önmagában nem hiba, hiszen jó gazdagaként többletértéket (iparűzési adó, építményadó, munkahely-teremtés) csak egy vállalkozás tud belőle teremteni.

Sajnos Kalocsán viszont az a gyakorlat, hogy általában jóval áron alul értékesítjük ezeket a területeket még akkor is, ha a vételár alá van támasztva kötelező ingatlan-értékbecsléssel, de azt nem feltétlenül köteles elfogadni a város, hiszen az csak egy értékmérő eszköz, attól olcsóbban nem értékesíthető a vagyontárgy. Eddigi gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy minden értékesítés fillérre pontosan az értékbecslési áron történt, soha nem ragaszkodtunk - megegyezéses tárgyalás útján - ennél több értékhez.

A másik probléma ezzel – amit testületi ülésen is felvetettem és választ mai napig nem kaptam – hogy nem zárjuk ki az ingatlanspekulációs eladásokat is, ugyanis

az elmúlt 5 évben eladott ingatlanokon alig történt beruházás!

Azok a korábban eladott ingatlanokat, amikre beruházási ígérvénnyel járult hozzá a képviselő-testület, és emiatt fogadott el kedvezményes árajánlatokat, nem is lettek visszavásárolva sem.

B6 - Működési célú átvett pénzeszközök

Államháztartáson kívüli szervektől átvett pénzeszközökből, adományokból várt bevétel

B7 - Felhalmozási célú átvett pénzeszközök

Érvényes dokumentumok (támogatói szerződések, okiratok stb.) szerint ez évre járó összegek jelennek meg, kivéve az Iparterületfejlesztés pályázat hiányzó önerő helyett tervezett többlettámogatás van beépítve (a 63,7 millió forintot remélhetőleg megkapjuk).

B8 - Finanszírozási bevételek

3 forrása van. Az egyik az OTP-től felvett 200 milliós rulírozó hitel, amely egy olyan éven belüli rövid lejáratú hitel, melynek lejáratáig - a visszafizetés arányában ismételten igénybe vehető a rendelkezésre bocsátott hitelkeret teljes összegéig, ezzel finanszírozva az átmeneti hiányokat. A másik 2 tétel pedig a már elnyert projektek, célhoz kötött pályázati források előző évi költségvetési maradványa, amit ebben az évben veszünk igénybe működés és felhalmozási célra.

Összefoglalva tudomásul kell venni, hogy az önkormányzatnak az „addig nyújtózkodj, amíg a takarónk ér” módszert kell alkalmaznia, tehát a bevételi oldal függvényében tud kiadásokat tervezni. Ha ez gazdasági tényezők miatt, vagy kormányzati elvonások miatt csökken, akkor a pénzügyi egyensúlyt sajnos csak a kiadások megnyirbálásaival lehet fenntartani.