Tiszavirág életű volt az a kormányrendelet, ami Paks város közigazgatási területén különleges gazdasági övezet kijelöléséről és egyben a különleges gazdasági övezet helyi adókötelezettségéből származó bevétel szétosztásáról rendelkezett.
Hogy megértsük ezt az újabb Fidesz-es varázslást, menjünk kicsit vissza az időben, egészen az önkormányzati választásokig! 2024. június 09-én ugyanis egyik legfontosabb fellegvárát, Paksot elvesztette a kormánypárt, mivel ott nagy fölénnyel Heringes Anitát, egykori MSZP-s országgyűlési képviselőt választották meg, aki ezúttal már civilként indult a választásokon.
Ahogy már a kampányban – a kormánypárti vereség esetén – belengették az adók elvételét, villámgyorsan utolérte Paks városát a Fidesz bosszú. Miután a helyiek „rosszul” szavaztak és leváltották a város fideszes vezetését, már másnap, 2024. június 10-én dr. Filvig Géza – akkor még Kalocsa város regnáló és az újrázásban még bízó polgármestereként – bejelentette, hogy kezdeményezte a kormánynál egy úgynevezett különleges gazdasági övezet kialakításának ötletét. Ezt Font Sándor országgyűlési képviselő is azonnal támogatta, sőt, a fideszes európai parlamenti képviselő, Deutsch Tamás is rögtön beállt a terv mögé.
A módszer mindenesetre nem ismeretlen: amikor a Pest vármegyei Göd városában a momentumos Balogh Csabát választották meg polgármesternek, akkor a Fidesz hirtelen rájött, jobb, ha a Samsung-gyár bevételeit a Pest Vármegyei Közgyűlés osztja el, azonnal el is vették azt a várostól.
Az ötletből – a paksiak heves tiltakozása ellenére is – heteken belül rendelet is született, amit itt lehet olvasni => 223/2024. (VII. 31.) Korm. rendelet – Nemzeti Jogszabálytár
A rendelet lényege, hogy a kijelölt területeken működő állami cégektől származó adóbevétel 62,5%-ának erejéig Tolna Vármegye Önkormányzatát, valamint a bevétel 37,5%-ának erejéig pedig Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatát illeti.
Így megyénk ebből a bevételből 1052 millió értékben részesült.
A rendelet alapján ennek a bevételnek legfeljebb 20 %-t megtarthatja a megye magának, a 80 %-át pedig a beruházással közvetlenebbül érintett települések területén megvalósuló fejlesztések és a területen működő szervezetek és települések működésének támogatására fordíthatja.
Itt van az első nagy igazságtalanság ebben, hiszen felmerül jogos kérdésként, hogy mi szüksége van az amúgy is jó anyagi helyzetben levő megyének a folyósított 210,5 millió forintra?
Véleményem szerintem semmi, ráadásul külön igényrészletezés vagy felhasználási indok nélkül, a törvény erejével bekasszírozható összeg!
Így a kiosztásra kerül összeg már csak 841,9 millióra csökkent, amire megyénk esetén 29 település pályázhatott.
Itt van a következő igazságtalanság, a területi aránytalanság. Olyan településeket is közvetlenül érintettnek tekintenek, ami Pakstól már földrajzilag is nagyon távol vannak, ráadásul nem is TEIT (Társadalmi Ellenőrző, Információs és településfejlesztési Társulás rövidítése) tagok, amiben a Duna két oldalán 8-8 település képviselteti magát, az erőmű körüli 12 km-es körzetben lévő települések lakóinak száma pedig kb. 60.000 fő.
Így kerülhetett a mézesbödön közelébe a Megyeházán kívül még további 21 település: Akasztó, Császártöltés, Drágszél, Dunaegyháza, Dunatetétlen, Dusnok, Fajsz, Hajós, Harta, Homokmégy, Kecel, Kiskőrös, Miske, Nemesnádudvar, Öregcsertő, Solt, Soltvadkert, Sükösd, Szakmár, Újsolt, Újtelek is.
A térképen is jól látható, hogy legnagyobb nyertesi ennek a jogszabálynak Akasztó, Császártöltés, Dunaegyháza, Dunatetétlen, Hajós, Kecel, Kiskőrös, Nemesnádudvar, Solt, Soltvadkert, Sükösd, Újsolt. Hiszen ezek a települések paksi érintettsége fekvésük miatt minimum megkérdőjelezhető, de sajnos politikailag valószínűleg indokolt….
Lorem Ipsum has been the industry’s standard dummy text ever since the 1500s.
A pénz elosztásának végrehajtásáról, a támogatások elosztásáról a Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata Közgyűlésének 9/2024. (XI. 29.) önkormányzati rendelete szólt, amit 2024. november 30-án vált hatályossá. A rendelet szövege itt olvasható => Önkormányzati rendelet
Itt is történt egy álságos dolog, hiszen az eredeti rendelet-tervezet szövegében Kalocsa lakosságának száma miatt eleve kiesett volna a működési támogatás pályázatából, de ezt kiküszöbölendő egy módosító javaslatot Varga Nelli kalocsai megyei közgyűlési képviselő (egyébként Font Sándor országgyűlési képviselő közvetlen munkatársa) dr. Bagó Zoltán kérelme alapján átvitte a megyei közgyűlésen úgy, hogy már akkor tisztában voltak vele, hogy a város soha 1 forintot nem fog ebből kapni…..
De akkor ezt még mindenki boldogan megköszönte……aztán valamiért máshogy alakultak a dolgok, amiről következő cikkemben írok részletesen.
[…] előző Paksi pénzek – egyszer volt, hol nem volt… 1.rész – 6300.hu cikkemben is megírtam, a pénz elosztásának végrehajtásáról, a támogatások elosztásáról […]