Két éve alakult meg Kalocsán a fideszes többségű önkormányzat, mely időszakra visszatekintve érdemes feleleveníteni működésének legfontosabb mérföldköveit.
Míg 2014-ben Dr. Bálint József és csapata - az előző fideszes vezetéstől - több mint 300 milliós hiánnyal, kifizetetlen számlák garmadával vette át a város vezetését, addig dr. Filvig Géza 2019. október 18-án már stabil költségvetéssel, jelentős pénzügyi tartalékkal vehette át a város irányítását elődjétől.
Aztán a pandémia időszakában, a fideszes kormányzat megfosztotta az önkormányzatokat a gépjármű adótól és az iparűzési adó 50 százalékától, tovább csökkentve önrendelkezési jogaikat, nehezítve gazdálkodásukat.
Mint ismeretes még az előző kalocsai önkormányzat nyert el - 2017-ben- a Parkgondozó Kft. Érsekkert mellőli elköltöztetésére, új telephely kialakítására 800 millió-, illetve egy új óvoda felépítésére 400 millió forintot.
Az, hogy a pályázatokat 2017-ben megnyerték, de a pénzeket csak az új, kormánypárti vezetésű önkormányzat kapta meg 2020-ban bizonyára csak a „véletlen műve” lehet és nem volt benne semmilyen politikai „játék”. Az viszont már tény, hogy ez alatt a több mint 3 év alatt jelentősen megemelkedtek az építőanyag árak és így az első beruházáshoz plusz 138-, míg az óvoda építéshez plusz 151 millió forint kormányzati támogatást kellett igényelni. Vajon lesz-e egyszer felelőse annak, hogy a beruházások ily módon csak plusz 289 milliós állami forrással tudnak megvalósulni?
„Vajon lett volna jobb helye is ennek a pénznek a városban?”
Az ugyancsak a korábbi önkormányzat által elkezdett, kertvárosi csapadékvíz-elvezetési projektet, az új önkormányzatnak 13 milliós büntetéssel sikerült lezárnia.
Mindeközben hatalmi nyomásra a Viski Károly Múzeum kénytelen volt megválni 6 dolgozójától, az önkormányzatnál 2 embert bocsátottak el „átszervezés” címszóval. A Kalocsa Televíziónál 11-en dolgoztak, most 6 fő gyártja a napi műsorokat.
Az elmúlt év decemberében a kalocsai polgármester „egyszemélyi” ötlete, de még inkább a fideszes települések gyakorlata nyomán megalakult a Kalocsai „Innovációs” Központ Nonprofit Kft. (KIK), mely komoly fizetéseket ad vezető beosztású alkalmazottainak. Ennek a szervezetnek az első nagyobb „innovációs” ötlete az volt, hogy kezdeményezte és végig is vitte a nagymúltú Kalocsai Művelődési Központ beolvasztását magába és ezáltal megszüntetett egy komoly hagyományokkal rendelkező szakmai műhelyt.
A műveltetést, részben (vagy egészben?) úgy képzelik el a KIK vezetői, hogy olyan programokat szerveznek, mint az „Erős emberek versenye”, vagy a 30 éve is unott filmek vetítése az Érsekkertben, más zenei programok KIK programként való eladása, melyekre a Kalocsán gasztronómiailag értelmezhetetlen Food Truck Show „tette fel a koronát”.
A Kft. az elmúlt hónapokban szabadon gazdálkodhatott a Paksi Atomerőműtől kapott 100 millióból, illetve a más szervezetektől összeszedett további tízmilliókból. Ezekből a pénzekből kisbuszt vásároltak.
Felépítettek egy 80 négyzetméteres hajót a Vidats utcai játszótéren, elmondásuk szerint majd 40 millió forintból, mellyel csak egy gond van, mégpedig az, hogy az interneten egy 200 négyzetméteres, kültéri játszótérre tervezett hajó 14,5 millióért bármikor megrendelhető. A mi kalocsai hajónkkal, amellett, hogy nagyon drága volt, már most is bajok vannak. A kormányrúd már most is lötyög, a vizet szimbolizáló körbeszórt homok pedig gazosodik, azaz kezd kizöldülni.
A közelmúltban is furcsán sáfárkodott a Nonprofit Kft. a rábízott pénzekkel. 40 milliót terveztek a már nem Paprika Fesztiválként, hanem „Paprika Piknikként” megszervezett programra, mely semmiképpen sem fedte le az elnevezését.
A piknik a wikipedia szerint: „Szabadban rendezett összejövetel, ahova a résztvevők magukkal hozzák a közös fogyasztásra szánt enni- és innivalót."
Ez nem az volt! Az nem vitatható, hogy jó volt a szándék a műsorösszeállítás tekintetében, hiszen színvonalas előadókat hívtak, azonban elgondolkodtató, hogy a korábban 10-12 millió forintból megvalósított Paprika Fesztivál költsége, most egy védettségi igazoláshoz kötve megérte-e a tervezett 40 millió forintot és a még pluszként rárakodott további sokmilliós költségeket, hiszen a kalocsai és a környékbeli közönséget ezáltal lefelezték. Ezért voltak a színvonalas előadásokon is félházak a nézőtéren. A szervezők büszkék magukra. Kérdés, hogy a fentiek ismeretében, jogos-e a büszkeségük?
És nézzük meg további kötelező, vagy vállalt szolgáltatások működését is Kalocsán.
Az elmúlt két évben bezárásra került az Újvárosi Óvoda, mert nem tudták megoldani a gyerekek elhelyezését biztosító épület villamosvezeték hálózatának felújítását. Ugyancsak részleges zárás alatt van a kalocsai uszoda is, hiszen a termálfürdő rész nem fogad látogatókat egy felújítás elmaradása miatt. A működtető intézménynél történt, de a városvezetés által kezdeményezett, fentebb már leírt elbocsátások miatt, nem tudják biztosítani a megye egyik legszebb és legjobb adottságokkal bíró Városi Galériájának nyitvatartását, így most ez is zárva van. Hasonló sorsra jutott a volt zsinagóga épülete is, melyben Vincellér Imre és kortárs alkotók kiállításai várnák a látogatókat. Míg a korábbi években sikerült programokkal megtölteni a Szőllőkköze városrészben, az elsősorban a cigány kisebbséghez tartozók felzárkóztatását, (Csóka Közösségi Tér) addig most ez az épület is leginkább üresen kong, és elhagyatottsága okán felújításra vár.
Bár nem a város a kivitelező, de mégis a város főterén és környezetében zajlanak - immár 12 éve -, az érsekségi beruházások melyre 2020 decemberében érkezett újabb 1+1 milliárd forint, hotelépület felújításra és a tér befejezésére. Hogy az eddig a térbe- és a környező épületekre, területekre elköltött milliárdok teremtenek-e legalább egy új munkahelyet, jelenlegi tudásunk szerint kétséges, hogy igen. A megállapodott határidőket a kivitelező érseki hivatal eddig nem tartotta be, annak ellenére, hogy ez egy közterület, így okozva napi közlekedési gondokat a kalocsaiaknak, és szégyenérzetet a városban élőknek, mikor vendégeiknek mutatnák meg a város legfőbb látványosságait. Valószinű, hogy az Önkormányzat, vagy az ezekkel a pénzekkel megtámogatott vállalkozók sokkal hatékonyabban tudták volna felhasználni ezeket a „térfejlesztésbe” ölt támogatásokat.
Hasonlóan vitatható módon zajlik a Negyvenszállás és a Kalocsa közötti útszakasz, illetve a miskei kivezető út felmarása is, majd újbóli leaszfaltozása. Az egyik legjobb minőségű útszakaszok voltak a térségben. Valószínűsíthető, hogy mindenki jobban örült volna, ha a Budapest felőli 51-es út városi bevezető szakasza újult volna meg ebből a pénzből, illetve ha megépült volna a miske felé vezető kereszteződésbe a régóta tervezett körforgalom, amellyel a közlekedők évtizedes problémái oldódtak volna meg.
Így válnak a Kalocsának adott közpénzek, részben halott pénzekké.
A napokban jelentette be a kalocsai önkormányzat, hogy több mint 300 millió forintot nyertek a leszakadó városrészek fejlesztésére, illetve a cigány nemzetiségű kisebbség képzésére. Csak remélhetjük, hogy az eddigieknél hathatósabb, és hosszabtávú eredmények születnek majd az elköltött százmilliókból.
Összességében elmondható, hogy új munkahelyek nem teremtődtek a városnak juttatott és elköltött milliárdokból és ha meg is épül pl. egy új turisztikai látnivaló, akkor sem érhetőek el hétvégén, a létszámhiány-, illetve a hozzá nem értés miatt. Kalocsa egy látnivalókban gazdag, gazdasági szempontból is kedvező adottságokkal bíró város, de valahogy még mindig nem tudjuk jól működtetni szolgáltatásainkat és nem tudunk jól sáfárkodni adottságainkkal, és a városba érkező központi támogatásokkal.