2025.október.16 csütörtök
HomeKözéletÖSSZETÖRT A PORCELÁN!

ÖSSZETÖRT A PORCELÁN!

A manufaktúrában 1971-től foglalkoznak magas minőségű, gazdagon díszített kézi festésű porcelántermékek készítésével, melyekben a népművészet legnemesebb hagyományai a porcelánfestés művészetével ötvöződnek.

Jelenleg már csak 5 fő dolgozik a manufaktúrában, de sajnos már csak február végéig.

A budapesti tulajdonos valószínűsíthetően eladásra fogja meghirdetni az épületet. A mintaboltjuk a fenti időpontig még várja azokat a vásárlókat, akik szeretnék hozzájutni a kalocsai hungarikumokat felvonultató motívumvilágú minőségi porcelánokhoz.

Mi vezethetett, a régi nevén Kalocsai Porcelánfestő Üzem bezárásához?

Talán az, hogy nem volt meg a magyarországi piaca az itt készült termékeknek, talán a külföldi sem, bár ennek ellentmond, hogy a japánoknak és a kínaiaknak is nagyon tetszenek a motívumainak.

A menedzsment 2017-ben egy pályázatot is elnyert, és lebonyolított a kalocsai porcelán külföldi piacokon való megismertetése, és népszerűsítése érdekében. Turistacsoportok is rendszeresen érkeztek üzemlátogatásra a manufaktúrába.

Új négyszögletes formavilágú, a mai kor ízlésének megfelelő termékcsaládot is fejlesztettek az évek alatt, de úgy tűnik, hogy ez sem volt elég a sikerhez. Mára, a nagymúltú porcelánfestő manufaktúrák közül – a Herendi Porcelán Manufaktúra mellett – már csak a kalocsai porcelánfestő működik Magyarországon, de már csak február végéig.

Sajnos úgy tűnik, hogy egy újabb, nagy múltra visszatekintő, saját termékeket előállító kalocsai üzem kényszerül bezárásra, melyben jelenleg is dolgozik olyan szakember, akinek fiatal korától kezdve (több évtizeden keresztül) ez volt az első munkahelye.

A porcelánfestő szakemberek elbocsátásával sajnos egy olyan szakma is kihal térségünkben, melynek képviselői nagyban hozzájárultak városunk ismertségének növeléséhez. Megszámlálhatatlan ajándék- és használati tárgy, továbbá események díjai kerültek ki a manufaktúra dolgozóinak kezei alól.  

Mentsük meg a Kalocsai Porcelánt!

Nem szabad engedni, hogy kihűljön a kemence!

A frekventált helyen álló, helyi védettségű épület több tevékenység végzésére is alkalmas lehet a jövőben.

Talán érdemes lenne tárgyalásokat kezdeményezni a reklám ajándéktárgyakat gyártó, nagy kalocsai céggel, hogy bemutató-, vagy mintaüzemként vegye szárnyai alá az épületet és a megmaradt dolgozókat, melyben – a jövőben is – kézzel készült, magasabb minőségű, nagyobb árfekvésű ajándékok elkészítésére is volna lehetőség, így mentve meg Kalocsa értéktárának egyik nemes ékkövét.

Háttér:

1994-ben a manufaktúrát privatizálták, 1996 óta a festés mellett Ők maguk is előállítottak porcelánt öntési eljárással. Kaolin, kvarc és földpát – ebből a három anyagból készülnek a klasszikus kerámiatermékek, köztük a porcelán is. Az öntés gipszformákban történt. Az általuk festett porcelántermékek jelentős része saját gyártású volt, a díszműárukat teljes egészében maguk készítették.

Péjó Zoltán   

RELATED ARTICLES

1 COMMENT

  1. Kalocsai hímzés, pingálás a fűszerpaprika mellett, egy igazi hungarikummá vált, a Porcelánfestő üzem is kalocsai művészetet erősítette, és népszerűsítette. Érdemes lenne ezt megmenteni.

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Most Popular

Recent Comments

Zoltán Szarka on TEIT, ŐK OTT ÉRTEKEZTEK
Molnár Péter on ÖSSZETÖRT A PORCELÁN!
Vargacz Tamásné on Közmeghallgatás Kalocsán
Üsztöke László on Tervek és tények Kalocsán II.
Dargay Lajosné on Egy tüntetés után
Marsovszy László on Egy tüntetés után
Dargay Lajosné on Ezzel leszünk élhető város?
Perity Márta on Térhatás
Vargacz Tünde Mária on Rezsicsökkentett kultúra
dargay márta on Moderátorképzés Kalocsán
Szarka Zoltán on Megmaradnak a gesztenyefák!
Szepesi Magdolna on Az Ő-szinténről őszintén
Szarka Zoltán on A nép szüli a diktátorokat!
Szarka Zoltán on Merre visz az út? 1.
Asztrik szelleme on Merre visz az út? 1.
Szarka Zoltán on Meddig fokozható?
Szarka Zoltán on Itt valaki nem mond igazat
Dargay Márta on Városgazdák Kalocsán
Szarka Zoltán on 2021. március 15.
Szarka Zoltán on Miénk itt a tér
Szarka Zoltán on „Ne féljetek!”
nextmayor on Fátlanság
Szarka Zoltán on Fátlanság
Szarka Zoltán on Trianon, egy kicsit másképp
Márta Dargay on Vasárnap gyermeknap
Szarka Zoltán on Mert emberből vagyunk
Márta Dargay on A színe meg a fonákja
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Gottschall Péterné on Réfy Vilmos: Gondolataim
Márta Dargay on Réfy Vilmos: Gondolataim
Kovács János on Otthon, édes otthon…
Márta Dargay on Furcsa, csendes ünnep
Réfy Vilmos György on Egy elmaradt fesztivál margójára
Márta Dargay on A Te Valentinod
Zoltán Szarka on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on Képviselők vagyonnyilatkozatai 2019.
Márta Dargay on Lezárult, de nincs vége!
Szűcs Csaba on Legyen, vagy ne legyen?
Ocskó Vendel on Legyen, vagy ne legyen?
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on „Össze kéne szedni a szilvát!”
Réfy Vilmos György on Elektromos autózás 2. rész
Gerencsér-SzegezdiGabi on Múlt, jelen, jövő a Schöffer Múzeumban
Réfy Vilmos György on Király Róbert „új” pályán
Török István on Elektromos autózás 2. rész
Réfy Vilmos on Karácsonyi „ének”
Király Róbert on Karácsonyi „ének”
Kvalla Gábor on Karácsonyi „ének”
Bolváriné Gärtner Anikó on Király Róbert „új” pályán
Oriza Triznyák on L-Kallódó november
Szűcs Csaba on Bemutatkozunk
Miklós Balázs on L-Kallódó november
Vörös András on Bemutatkozunk