2025.május.16 péntek
HomeKözéletMegmenekült a kórházunk ?

Megmenekült a kórházunk ?

Több mint 2 hete már, hogy több száz bátor és lokálpatrióta ember, balos, jobbos, cigány vagy nem cigány, alacsony vagy magas, férfi, nő eljött a kórház elé. Dacolva a hőséggel kiállt a Kalocsai Szent Kereszt Kórház fennmaradásáért és kifejezte szolidaritását a kórházi dolgozókért.

Erről beszélgettünk a kórház előtt:

Tudva lévő ugyanis, hogy idén februártól elindult egy racionalizálási folyamat, amelynek nem titkolt célja, hogy a kórházakat is sújtó alulfinanszírozást valahogy túléljék. Az egyetlen és monopol piacról (állami) beszerezhető, így tavaly csak megemelt, majd azóta visszacsökkenteni elfelejtett energiaárakat, az Európában nálunk tapasztalható, kizárólag a háborúra ráfogott legmagasabb inflációt ugyanúgy megérezték a kórházak, mint a kalocsai polgárok.

Csak mi, emberek összehúztuk a nadrágszíjunkat, maximum kevesebbet vásároltunk, vagy letekertük kicsit a fűtést, de az egészségügyi ellátáson elvileg nem szabadna az államnak spórolni egy fillért sem!

Gondoltuk ezt addig, amíg hírt nem kaptunk arról a petícióról (tiltakozó levél), amit a kalocsai kórház orvosai, ápolói szinte kivétel nélkül aláírtak.

Ebben az alábbi problémákra hívták fel a kecskeméti irányítás figyelmét:

  • folyamatos, rendszerszintű, egyre fenyegetőbbé váló munkaerő leépítés vagy átirányítás
  • ápolási eszközök hiánya és a diagnosztikai felszerelések pótlásának elmaradása
  • ellátások minőségének romlása
  • fenyegetett munkahelyi helyzet és munkamorál

Dr.Gondos Miklós főigazgató úrnak korábban már írtam a kórházban tapasztalható, az elégséges információk hiányában nagyon is aggasztónak tűnő állapotok miatt. Ez a levél akkor az ő ingerküszöbét nem lépte át, és válaszra sem méltatott….

De a demonstráció meghozta az eredményét, hiszen 1 hét néma csönd és hallgatás után valami végre történt.

Megtört a csend, megjelent ugyanis Kalocsán a Semmelweis nap alkalmából és polgármester úr kérésére a testületi ülésre is elfogadta a meghívást. Itt őszintén beszámolt arról, amit már korábban is tudtunk, tapasztaltunk:

  • majd talán augusztusra konszolidálhatják (államilag rendezik adósságaikat) az összes kórházat, mert a finanszírozás nem követte le a külső gazdasági körülményeket
  • a dologi kiadások 1/3-ára még mindig nincs fedezet, ugyanezt éli át az önkormányzat is
  • a CT-nk (ami egyébként Kecskemété, és a kalocsai van Kecskeméten) mindig elromlik
  • Kalocsának egy nagy baja van, a D épület, 200 beteget kellene onnan végre méltó helyre elhelyezni
  • ha a jó isten vagy bárki megsegíti Kalocsát, akkor ez talán egyszer meg is fog történni

Ezekre még bizakodva várjuk megoldást, de főigazgató úr egyet megerősített és ezért magam nevében el is fogadtam a válaszát:

„nem zárunk be kórházat, nem lesz ellátási zavar, semmi nem szűnik meg Kalocsán”

Képviselőként, kalocsaiként ezeket az ígéretek nyomon kísérem és folyamatosan számon is kérem!

Ezen a testületi ülésen még történt néhány érdekes dolog….

Dr. Filvig Géza polgármester sem hagyta ki az alkalmat, hogy össze baloldalizza és DK-za a demonstrálókat, és bennünket szervezőket is. Olyan idézetekkel próbálta összemosni ezt a megmozdulást, ami ezzel éppen ellentétes volt. Hiszen sem bezárni nem akarjuk a kalocsai kórházat, sem pedig osztályokat (pld. szülészet) megszüntetni, épp ellenkezőleg! Ez miatt álltunk ki, senkitől semmilyen feladatba nem kaptuk ezt, egyszerűen a lelkiismeretünk, és Kalocsa szeretete volt a mozgatórugónk.

A másik pedig egy érdekes eszmefuttatás volt, ami egy jogásztól viszont egy óriási blama. Azzal próbálta bebizonyítani és megmagyarázni, hogy ez nem egy békés megmozdulás volt, hanem egy tüntetés, mivel ezt a rendőrségre tudatosan bejelentettük.

T. Polgármester Úr! Az Önök kormánya (nem véletlenül) fogadta el 2018-ben a gyülekezési jogról szóló törvényt, amely szerint „gyűlés a legalább két személy részvételével közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel.”

E törvény értelmében pedig „aki közterületen nyilvános gyűlést szervez, ……..a felhívás előtt legalább 48 órával köteles bejelenteni az illetékes rendőrkapitányságnak”.

Tehát igenis tudatosan, jogkövető magatartást képviselve jártunk el a bejelentéssel!

A másik pedig Bagó képviselőtársam hozzászólása, amely mintha egy kottából szólt volna polgármesterünkével.  Szerinte ugyanis elkezdődött az önkormányzati kampány, pedig a kórház egyértelműen nem is önkormányzati hatáskör, hanem egyszerű közügy. Ezt bizonyítja, hogy majdnem 2000 aláírás gyűlt össze, amit a kórház leépítése ellen név, település, és sajátkezű aláírás tartalmazó adatlapokon gyűjtöttünk. Számára ez is valamiféle Kubatov-listával ért fel.

De a legnagyobb tévedés az, hogy ő is rémhírterjesztésnek titulálta azok a tényeket, amiért kiálltunk és amiket a főigazgató úr is hosszasan ecsetelt és csak egy személy iránti kiállásként értelmezte a tüntetést. Lelke rajta, számomra az a mondás sejlik fel, hogy mindenki magából indul ki………

Mi azért folytatjuk, ha kell újra kiállunk, mert Kalocsának, a kalocsai embereknek szükségük van a kórházra, mert Magyarország Alaptörvénye is egyértelműen kimondja:

Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Ennek a jognak érvényesülését Magyarország az egészségügyi ellátás megszervezésével segíti elő.

RELATED ARTICLES

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Most Popular

Recent Comments

Zoltán Szarka on TEIT, ŐK OTT ÉRTEKEZTEK
Molnár Péter on ÖSSZETÖRT A PORCELÁN!
Vargacz Tamásné on Közmeghallgatás Kalocsán
Üsztöke László on Tervek és tények Kalocsán II.
Dargay Lajosné on Egy tüntetés után
Marsovszy László on Egy tüntetés után
Dargay Lajosné on Ezzel leszünk élhető város?
Perity Márta on Térhatás
Vargacz Tünde Mária on Rezsicsökkentett kultúra
dargay márta on Moderátorképzés Kalocsán
Szarka Zoltán on Megmaradnak a gesztenyefák!
Szepesi Magdolna on Az Ő-szinténről őszintén
Szarka Zoltán on A nép szüli a diktátorokat!
Szarka Zoltán on Merre visz az út? 1.
Asztrik szelleme on Merre visz az út? 1.
Szarka Zoltán on Meddig fokozható?
Szarka Zoltán on Itt valaki nem mond igazat
Dargay Márta on Városgazdák Kalocsán
Szarka Zoltán on 2021. március 15.
Szarka Zoltán on Miénk itt a tér
Szarka Zoltán on „Ne féljetek!”
nextmayor on Fátlanság
Szarka Zoltán on Fátlanság
Szarka Zoltán on Trianon, egy kicsit másképp
Márta Dargay on Vasárnap gyermeknap
Szarka Zoltán on Mert emberből vagyunk
Márta Dargay on A színe meg a fonákja
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Gottschall Péterné on Réfy Vilmos: Gondolataim
Márta Dargay on Réfy Vilmos: Gondolataim
Kovács János on Otthon, édes otthon…
Márta Dargay on Furcsa, csendes ünnep
Réfy Vilmos György on Egy elmaradt fesztivál margójára
Márta Dargay on A Te Valentinod
Zoltán Szarka on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on Képviselők vagyonnyilatkozatai 2019.
Márta Dargay on Lezárult, de nincs vége!
Szűcs Csaba on Legyen, vagy ne legyen?
Ocskó Vendel on Legyen, vagy ne legyen?
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on „Össze kéne szedni a szilvát!”
Réfy Vilmos György on Elektromos autózás 2. rész
Gerencsér-SzegezdiGabi on Múlt, jelen, jövő a Schöffer Múzeumban
Réfy Vilmos György on Király Róbert „új” pályán
Török István on Elektromos autózás 2. rész
Réfy Vilmos on Karácsonyi „ének”
Király Róbert on Karácsonyi „ének”
Kvalla Gábor on Karácsonyi „ének”
Bolváriné Gärtner Anikó on Király Róbert „új” pályán
Oriza Triznyák on L-Kallódó november
Szűcs Csaba on Bemutatkozunk
Miklós Balázs on L-Kallódó november
Vörös András on Bemutatkozunk