Nem az első eset, hogy hírek röppennek fel a Kalocsai Kórház bezárásáról, vagy csak egy-egy osztályának megszüntetéséről.
Számos hangulatkeltő, szándékosan indulatokat gerjesztő Facebook posztban is találkozhattunk a mindnyájunkat érintő témával.
Már az első alkalommal felröppenő szóbeszéd után elkezdtünk foglalkozni a kérdéssel.
Szerkesztőségünk ugyanúgy, mint a Covid járvány idején történt kórház kiürítéskor ( A kórházkiürítés margójára), most is utánajárt a történések hátterének.
Első megkeresésemre, amit augusztus 11-én Szivós Etelka igazgatónőnek is elküldtem, egy telefonos hívás jött válaszul, amelyben egy magát a kecskeméti központ kommunikációs igazgatójának kiadó férfihang próbált engem „lerázni”. Mint később egyéb forrásból kiderült ebben az időben Szivós Etelka szabadságon volt, Kalocsán más olvasta a beérkező leveleket, ezt a szálat tovább nem kívánom boncolgatni, hogy mi történhetett, azt a kedves olvasó fantáziájára bízom.
Mivel nem kaptam kielégítő választ, továbbléptem, és megkerestem a Kecskeméti anyaintézményt.
Kérdésemre rövid időn belül jött kecskemétről a visszajelzés, miszerint
„…cáfolni szeretnénk, hogy a Kalocsai Szent Kereszt Kórház kapcsán Gondos főigazgató úr bezárásról beszélt volna. Tényszerű azonban az a megállapítás, hogy humánerőforrás problémák fordulhatnak elő az intézmény gyermekosztályán, ez pedig befolyásolhatja a szülészeti osztályon folyó munkát is. Intézményünk azonban mindent megtesz annak érdekében, hogy az említett osztályok működése folyamatos, zavartalan és legfőképpen biztonságos legyen. Egyetlen betegünk sem marad ellátatlan.”
Ez némileg megnyugtató, tehát egyelőre nem lesznek városunkban bezárások, az egészségügy akadozása pedig országos jelenség, nem kalocsai sajátosság.
Hosszas várakozás, és keresgélés után eljutottunk a Medical Online oldalára, ahol a következő információkat olvashatjuk:
„Pintér Sándor egészségügyért (is) felelős belügyminiszter nyújtja majd be a kormánynak azt az előterjesztést, amelyben szakdolgozói béremelésről, az alapellátás átszervezéséről és új feladatairól, a rendelőintézetek jövő nyárra tervezett államosításáról, valamint a dolgozók megyéken belüli vezénylése mellett a kórházi látogatási rend átszabásáról is szó van.”
Itt a válasz arra, hogy miért nem kaphatunk pontosabb információkat:
Újabb „reformokat” várhatunk a magyar egészségügy területén.
De vajon hogyan érintik ezek a lakosságot? És az egészségügyi dolgozókat?
- A centrumkórházak, mint munkáltatók szabadon vezényelhetnék az orvosokat, szakdolgozókat,
gyógyítói teljesítménytől függően akár 40 százalékkal javulhat, de legfeljebb 20 százalékkal csökkenhet is az orvosok, ápolók bére
,- várhatóan a betegeknek többet kell majd utazniuk, mert a tervezet koncentrálná az ellátásokat,
- az 1200 főnél kisebb körzeteket 2028-ig megszüntetnék,
- államosítanák az önkormányzati szakrendelőket,
- megszüntetik a szabad orvosválasztást,
- korlátoznák a betegek látogatását,
- a koncepció szerint a jövőben egy megyében egy irányító egészségügyi intézmény működne. A városi kórházak a megyei irányítók telephelyeiként, társkórházként fogadhatnák a betegeket,
- a tartós ápolásra szorulók ellátását és az ahhoz tartozó infrastruktúrát átadnák a szociális szférának,
- központosítanák a laborszolgáltatásokat, külön közbeszerzéssel biztosítanák ennek a logisztikáját,
az alap- és középfokú végzettségűeknek átlagosan 32 százalékos, míg diplomásoknak átlagosan 55 százalékos emelést javasolnak
(az emelés forrásigénye 168 milliárd forint)
Hogyan fog érinteni minket, állampolgárokat egy újabb, „hozzáértő szakember”, Pintér Sándor egészségügyért (is) felelős belügyminiszter által benyújtott előterjesztés, ami egy új törvény elfogadását és 6 hatályban lévő jogszabály módosítását igénylik a parlamenttől, és 4 új kormányhatározat elfogadását a kabinettől.
Tehát arra kérdésre, hogy miért nem kapunk részletes, megnyugtató tájékoztatást a kecskeméti Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatójától, az lehet a válasz, hogy
Valószínűleg ő sem tud semmit a jövőbeni változásokról.
Betegek, és egészségügyi dolgozók egyaránt félő várakozással tekinthetünk a jövő elé. Év végéig remélhetőleg megszületnek az új rendeletek, és januárban újból megkeressük Dr. Gondos Miklós főigazgatót egy személyes beszélgetést remélve.
