Napokban formálódik a döntés, hogy mi lesz az önkormányzatok vízközművagyonával? Az ország többi szolgáltató cégéhez hasonlóan kész tények elé állították a Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas területén szolgáltató Kiskunsági Víziközmű Kft. tulajdonosait, azaz a korábbi alapító önkormányzatokat: fizessenek be cirka 500 milliót, hogy a cég működését biztosítani tudják, vagy ingyenesen adják át a cég vagyonát az államnak. Ha így ránézünk erre a két félmondatra, szinte nem kétséges a döntés, az egyre szűkülő költségvetésből gazdálkodó önkormányzatoknak lassan a kötelező feladatok ellátására sincs elég pénzük – bár ugyan az állam az önkormányzati törvényben a települések ivóvízellátását az önkormányzatok kötelező feladatai közé sorolja –, egyszerűen rákényszerítik őket, hogy csak az utóbbi verziót tudják választani, átadni az államnak ingyen a közművagyont.
A Kiskunvíz Kft. 2021. december 31-i Éves beszámolójának Kiegészítő mellékletében felsorolják az üzemeltetési területükön lévő 54 település üzemeltetésre átvett eszközeit, ami a jelen állás szerint – ha aláírják a szerződést –
AZ ÁLLAM TULAJDONÁBA KERÜL INGYENESEN.
Ez a közművagyon a mérleg szerint 55.645.258.396 Ft, azaz több mint 55 milliárd forint. A cég tavaly több mint 3,5 milliárdos bevétele mellett mindösszesen 280 ezer forintos nyereséget produkált, jegyzett tőkéje 339,1 millió forint.
Az is ismert, hogy a rezsicsökkentés miatt az állam befagyasztotta a lakosságtól beszedhető díjakat, így évek óta az infláció, az anyag- és energiaárak növekedését a kft. nem tudta a lakossági vízdíjban érvényesíteni. Belátható, hogy az egyre öregedő vízhálózat, gépek és berendezések javítására egyre kevesebb jut így.
Érdekes ez a kormányzati szemlélet: egyik oldalról a jóságos atya szerepe, aki a (víz) rezsicsökkentéssel benne hagy a lakosság zsebében havi párezer forintot, viszont ellehetetleníti a szolgáltató (melynek tulajdonosai a területen lévő önkormányzatok) működését. Az egyéb elvonások (iparűzési adó, gépjárműadó, közmunkás létszám csökkentése, az energiaárak, a megnyert, de még meg nem kezdett pályázatok befagyasztása), melyeket évről évre folyamatosan adagolnak a településeknek, a legkisebbeket – mára lassan a nagyobbakat is – a teljesítőképességük s talán a működőképességük alsó határára szorította.
Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között szinte nincs olyan önkormányzat, aki be tudná vállalni, hogy saját zsebből befeccöl néhány tíz milliót a víziközmű szolgáltatóba, melynek lakosságarányos résztulajdonosa.
Mivel nincs más alternatíva, át fogják adni a közművagyont az államnak ingyen, hogy a lakosságnak továbbra is biztosítva legyen az ivóvíz (s ahol már kiépült, a szennyvízrendszer működése).
Ez az egész történet több súlyos kérdést is felvet. Ha már a kormány „rezsicsökkentése” miatt jutott ebbe a helyzetbe a vízszolgáltató cég, akkor az állam, ahelyett, hogy a saját nyakába veszi ezt a terhet, miért nem segít a bajba jutott cégeken és miért nem finanszírozza meg – a tulajdonos önkormányzatok helyett – a működési hiányt.
Mi lesz a Kiskun Kft. sorsa? Átalakul, felszámolják? Vajon az államosítás után mennyi idő fog eltelni a bejelentésig, hogy sajnos a szomszédunkban dúló háború (vagy járvány, vagy addigra kitalálják, hogy mi) miatt az állam sajnos rezsicsökkentett áron csak x köbméter vizet tud adni a lakossági fogyasztóknak, az azon felülit már csak sokszoros áron?
S persze a cégeknek, vállalkozóknak, intézményeknek, önkormányzatoknak eleve csak sokszoros áron…
S vajon mennyi idő fog eltelni, amikor majd ez az ingyen államosított közművagyon (ami most 55 milliárdos értéken van nyilvántartva) ismét átvándorol az államtól egy ismert „csókos” vállalkozó, vagy kormányközeli cég tulajdonába, melynek aztán majd a sokszoros árat fizeti a lakosság és persze a településeket működtető önkormányzat, hiszen a rendszert az új tulajdonos már csak úgy fogja működtetni, hogy neki megérje.
-ni
Ez egy véleménycikk, amely nem feltétlenül tükrözi a szerkesztőség álláspontját.
