Április 3-án tartják rendszerváltás óta eltelt időszak kilencedik általános parlamenti választását, ahol döntünk az új Parlament összetételéről.
Választásra jogosultak aktuális száma 8 224 441 fő
Lakóhelyük szerinti szavazókörben névjegyzékbe vettek száma 7 672 755 fő
Más belföldi szavazókörbe átjelentkezettek száma 57 836 fő
Külképviseleti névjegyzékbe vettek száma 37 266 fő
A levélben szavazásra jogosultak száma 456 584 fő
A választási rendszer vegyes rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal.
A jelenlegi hatalom a 2011. évi CCIII. (sarkalatos, azaz 2/3-so többséggel elfogadott) új választási törvénnyel alapjában változtatta meg a korábbi választási rendszert:
– 2 fordulósról 1 fordulóssá vált (gy megszűntették az időközbeni visszalépéseket)
– az Országgyűlés létszámát 386-ról 199-re csökkentette (nagyobb körzetek lettek)
– ezzel párhuzamosan átrajzolta a választási térképet, 176-an egyéni választókerületből 106 lett,
– a korábbi 58 országos és 152 területi pártlistákból egységes országos listát csinált, az így bejutott képviselők száma 210-ről 93-re csökkent
A töredékszavazatok olyan szavazatok, melyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, melyekre nem volt szükség a győzelemhez. Azon jelöltek, akik függetlenként indultak, vagy egy olyan párt jelölte őket, amely nem állított országos listát, vagy állított, de nem érte el a parlamenti küszöböt, azoknak a szavazatai nem tudnak töredékszavazatként hasznosulni. Így ha egy ilyen jelölt győz, akkor a győzelemhez már nem szükséges, „felesleges” szavazatok elvesznek, míg ha veszít, akkor az összes rá adott szavazat elveszik.
A választással egy időben népszavazást is tartanak, amit a kormány gyermekvédelmi népszavazásnak, az ellenzéki és független sajtóban rendszeresen homofób népszavazásnak neveznek.
A népszavazás kérdései:
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
- Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
A négy kérdést a Kormány tette fel a választóknak, miután a kérdéskörben több éven át tartó feszültség alakult ki a konzervatív magyar kormányzat és a kérdést progresszívan (a társadalmi előrehaladásért küzdő) kezelő nyugat-európai politikai és civilszervezetek között.
Ezzel párhuzamosan az ellenzék 2 kérdésben, a Fudan kínai egyetem kialakításáról és ezzel együtt a Diákváros projekt visszaszorulásáról és az álláskeresési járulék idejének meghosszabbításáról nyújtott be népszavazási kezdeményezést. Az ehhez szükséges 200.000 választópolgári támogató aláírás összegyűjtése viszont már elkésett. Hiába adták le az Országos Választási Bizottsághoz január 21-én a kérdésenkénti 235 ezer támogató ívet, bár jogi úton nem volt akadálya, de adminisztratív okok miatt az nem kerülhetett bele ebbe az április 3-i kalapba.
Cikkünk folytatódik helyi, Kalocsát érintő választási tudnivalókkal és változásokkal.
