2026.január.21 szerda
HomeKözélet„Miénk itt a tér”

„Miénk itt a tér”

„Miénk itt a tér, mert mi nőttünk itt fel,
A ház is a miénk, mert mi viseljük el,
Nekünk kevés fény jut, árnyékból van több,
Sötét szobánkban a pók rossz hálót köt.
 Miénk itt a tér, miénk itt a tér.”  LGT

Hétfő délutánra dr. Filvig Géza polgármester rendkívüli testületi ülést hívott össze, mely egyetlen napirendi pontjaként a Szentháromság tér fölújításának kérdését nevezte meg. Testületi ülés közvetítése

Az ülésen részt vett Dr. Bábel Balázs érsek, és Vörös Márta főegyházmegyei főépítész.

A helyi ellenzék augusztus 6-án tüntetéssel is tiltakozott az érsekség önkényes fakivágásai, és több, mint 10 éve elhúzódó építkezései ellen, és a végleges útlezárás veszélyére hívták fel a figyelmet. Elegünk van! Az élő közvetítés felvétele itt látható: Tüntetés

Mint ismert, a képviselőtestület a tér fölújításának II. üteméhez azzal a feltétellel adta meg az önkormányzati hozzájárulást, hogy az Érsekség „a Szentháromság tér felújítási munkálatait 2021. december 31. napjáig befejezi”, és megindulhat rajta a forgalom.

A Szentháromság téren való áthaladás, az út szűk keresztmetszete miatt, a reggeli és a késő délutáni órákban mindig nagy kihívás volt. Amióta viszont a tér le van zárva, az egész város közlekedésére kihat ennek az útszakasznak a hiánya. Nem csoda hát, ha az építkezéssel kapcsolatos híreket kiemelt figyelemmel kíséri a lakosság.

Talán nem véletlen, hogy a polgármester, az évi rendes, (kötelező) közmeghallgatás előtt egy nappal hívta össze a fórumot, elébe menve a térrel kapcsolatos várható lakossági kérdéseknek.

November végét írunk, kevesebb, mint 40 nap van hátra a szerződésben vállalt befejezésig, azt viszont még a vak is látja, hogy erre szinte semmi esély! Kalocsa népe, a lassan 15 éve tartó ilyen-olyan fölújítások, határidő tologatások, lezárások miatt elveszítette a türelmét. Sokan, sokféle felületen egyre kritikusabb hangnemben bírálják az egyházmegyei vezetést, pejoratív, dehonesztáló jelzőkkel illetik a munkákért felelős főépítészt.

Nem csoda hát, hogy a mai rendkívüli testületi ülést nagy sajtóérdeklődés övezte, és az online felületeken keresztül soha nem látott tömeg követte élőben az eseményeket.

Dr. Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke, a dolgok közepébe vágva (In medias res!) elmondta, a testület támogatását kéri a tér, forgalomtól való teljes lezárásához!

Nem fél évre, nem egy évre, hanem véglegesen! (mily meglepő,  kezdettől fogva szóbeszéd tárgya, hogy ez a tervük, de eddig határozottan tagadták)

Konkrét elképzelést is hoztak (nem tervet, csak elképzelést), miszerint nagylelkűen átadnák egy elkerülő út építésének céljára a Katona István Ház és a Huber Ház (volt Korona Étterem) udvarát.

A polgármester a képviselőknek adta át a szót vélemény-nyilvánításra.

Számítani lehetett rá, hogy a testület, nem kormánypárti tagjai kényes kérdéseket fognak föltenni, és sarkos véleményüket sem rejtik véka alá.

A gyengébb idegzetűek lélegzete akkor akadt el, amikor az ülés elején, dr. Körmendy Szabolcs képviselő, (aki a Kalocsai Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke és a Tomori Pál Cserkészcsapat vezetője) rövid fölvezető szöveg után kimondta, amit a lakosság már az augusztusi tüntetésen kimondott:

Elég volt!

Elfogyott a kalocsaiak türelme, és bizalma! Nem hisznek már az ígéreteknek, ragaszkodnak a szerződésben leírtakhoz.

Kár, hogy az arcokat eltakarták a maszkok, mert sokan kíváncsiak lettünk volna a spontán reakciókra!

A nem kormánypárti képviselők többsége (Király Róbert, Szabó Balázs, dr. Vincze András és dr. Bagó Zoltán) is kifejtette, Körmendy doktoréhoz hasonló véleményét, mely nem aratott osztatlan sikert az érseki vendégek körében. A kialakult helyzet meglehetősen bizarr volt, kínos volt látni, milyen helyzetbe sodorták magukat a főegyházmegye elöljárói.

Az I-re a pontot Tihanyi Tiborné képviselő szelíd, de csalódottságának hangot adó hozzászólása tette föl.

Már az elhangzottakkal teljesen egyetértők is azt várták, hogy a polgármester, (aki a szóbeszéd szerint sokat köszönhet az érseknek) mikor teszi helyre a rebellis városatyákat, kimentve vendégeit ebből a kínos szituációból.

Dr. Filvig Géza polgármester, (aki a Kalocsai Kereszténydemokrata Néppárt elnöke) nem ezt tette!

Csatlakozva a véleményüket kinyilvánító képviselőkhöz, higgadt, őszinte hangnemben a VÁROS érdekeihez, és a szerződésben leírtakhoz ragaszkodott.

Az ülés ideje alatt a volt kalocsai érsekek valószínűleg fordultak néhányat sírjukban, látva milyen méltatlan helyzetbe került utódjuk.

A városvezetők ritkán látott összhangban tették dolgukat, kiálltak az Őket megválasztók érdekeiért!

De! a rózsaszín felhőből rángassuk magunkat vissza a valóság talajára, nézzük meg egy kicsit más szemmel a történteket!

Hogyan lehetséges a mai világban, hogy a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érsekét, az ország második legnagyobb egyházi méltóságát, Orbán Viktor miniszterelnök jó barátját, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mégjobb barátját ilyen nagy nyilvánosság előtti megalázó, hozzá méltatlan helyzetbe hozza az a polgármester, aki (állítólag) nagyrészt az érseknek köszönheti polgármesterségét?!?

Az is fölöttébb meglepő, hogy Körmendy képviselő elmondja, itt az ülésen szembesült azzal, hogy konkrétan miről lesz szó, hogy nem a szerződésben foglaltakról, esetleg némi csúszásról, hanem végleges elterelésről!

Nehezen elképzelhető, hogy a polgármester is a helyszínen tudta meg a részleteket, az pedig még nehezebben hihető, hogy nem tájékoztatta előre azokat a képviselőket, akiknek a szavazataira támaszkodva vezeti a várost!

Nem szeretnék összeesküvés elméletek gyártásába bocsátkozni, de fölmerült bennem, (és másokban is) hogy egy (rosszul) megrendezett színjátéknak voltunk a tanúi!

Bízom benne, hogy gyanúm alaptalan, de erről az előttünk álló hónapok tetteinek kell meggyőzni!

Arra is kíváncsi vagyok, hogy ebből a helyzetből középtávon, hogy fog kijönni a polgármester? Nem lesz-e tiszavirág életű a város lakóinak körében tegnap kivívott népszerűség, és nem áll-e már esetleg a mai napon polgármesterünk egy piros szőnyeg szélén a Karmelita Kolostorban?

És arra még jobban kíváncsi vagyok, meddig tartanak még az egyházi építkezések városunkban?

Érsek úr szavai alapján valószínű, hogy még négy évig, amíg ő vissza nem tér szülőföldjére, Dabasra.

Már csak azt nem tudom, hogy Vörös Márta főegyházmegyei főépítész meddig marad!?!

És végezetül hadd kérdezzem meg: Miénk itt a tér???

Hivatalosan már csak ennyi idő és a miénk lesz újra:

[ujicountdown id=”a-szentharomsag-ter-atadasaig-hatralevo-ido” expire=”2022-01-01 00:00″ hide=”true” url=”” subscr=”undefined”” recurring=”” rectype=”” repeats=””]
RELATED ARTICLES

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Most Popular

Recent Comments

Zoltán Szarka on TEIT, ŐK OTT ÉRTEKEZTEK
Molnár Péter on ÖSSZETÖRT A PORCELÁN!
Vargacz Tamásné on Közmeghallgatás Kalocsán
Üsztöke László on Tervek és tények Kalocsán II.
Dargay Lajosné on Egy tüntetés után
Marsovszy László on Egy tüntetés után
Dargay Lajosné on Ezzel leszünk élhető város?
Perity Márta on Térhatás
Vargacz Tünde Mária on Rezsicsökkentett kultúra
dargay márta on Moderátorképzés Kalocsán
Szarka Zoltán on Megmaradnak a gesztenyefák!
Szepesi Magdolna on Az Ő-szinténről őszintén
Szarka Zoltán on A nép szüli a diktátorokat!
Szarka Zoltán on Merre visz az út? 1.
Asztrik szelleme on Merre visz az út? 1.
Szarka Zoltán on Meddig fokozható?
Szarka Zoltán on Itt valaki nem mond igazat
Dargay Márta on Városgazdák Kalocsán
Szarka Zoltán on 2021. március 15.
Szarka Zoltán on Miénk itt a tér
Szarka Zoltán on „Ne féljetek!”
nextmayor on Fátlanság
Szarka Zoltán on Fátlanság
Szarka Zoltán on Trianon, egy kicsit másképp
Márta Dargay on Vasárnap gyermeknap
Szarka Zoltán on Mert emberből vagyunk
Márta Dargay on A színe meg a fonákja
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Gottschall Péterné on Réfy Vilmos: Gondolataim
Márta Dargay on Réfy Vilmos: Gondolataim
Kovács János on Otthon, édes otthon…
Márta Dargay on Furcsa, csendes ünnep
Réfy Vilmos György on Egy elmaradt fesztivál margójára
Márta Dargay on A Te Valentinod
Zoltán Szarka on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on Képviselők vagyonnyilatkozatai 2019.
Márta Dargay on Lezárult, de nincs vége!
Szűcs Csaba on Legyen, vagy ne legyen?
Ocskó Vendel on Legyen, vagy ne legyen?
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on „Össze kéne szedni a szilvát!”
Réfy Vilmos György on Elektromos autózás 2. rész
Gerencsér-SzegezdiGabi on Múlt, jelen, jövő a Schöffer Múzeumban
Réfy Vilmos György on Király Róbert „új” pályán
Török István on Elektromos autózás 2. rész
Réfy Vilmos on Karácsonyi „ének”
Király Róbert on Karácsonyi „ének”
Kvalla Gábor on Karácsonyi „ének”
Bolváriné Gärtner Anikó on Király Róbert „új” pályán
Oriza Triznyák on L-Kallódó november
Szűcs Csaba on Bemutatkozunk
Miklós Balázs on L-Kallódó november
Vörös András on Bemutatkozunk