Sok kalocsai nem tudja, hogy az első felelős magyar kormány minisztere, (földművelés, ipar, kereskedelem) Klauzál Gábor Kalocsán hunyt el.
1866 nyarán hajóval érkezett Budáról Kalocsára, hogy részt vegyen Mária nevű lánya vizsgáján, aki a Miasszonyunkról Elnevezett Iskolanővéreknél tanult.
Klauzál Gábor, aki már betegen kelt útra, Kalocsán rosszabbul lett, és a vendéglátói otthonában, a Szabó-Simig házban (ma Pilvax Hotel) hirtelen elhunyt.
Holttestét szekéren Szegedre szállították, ahol eltemették.
Halála helyén emléktábla van, melyet a Kalocsai Múzeumbarátok Köre állított 25 évvel ezelőtt.
Buda-Tétényben van egy civil szervezet, mely Klauzál Gábor emlékének ápolására alakult 2004-ben. Érdekesség, hogy a társaság alapító elnöke a kalocsai származású dr. Dobos Károly orvos, dr. Dobos Károly állatorvos idősebb fia.
A Klauzál Gábor Társaság tagjai 2016-ban úgy döntöttek, hogy minden évben, Klauzál Gábor halálának napján ellátogatnak Kalocsára, halálának helyére, majd innen Szegedre a sírjához, hogy leróják kegyeletüket.
Ahogy Klauzál is hajóval érkezett Kalocsára, 2016-ban a társaság delegációja Budapestről a Dunán, majd Meszesről a Vajason, kenukkal jöttek városunkba.
Akkor minket gerillakertészeket kértek föl, hogy menjünk eléjük, vezessük őket Kalocsáig. A városba érve megálltunk, a város által frissen vásárolt Vajas parti ingatlannál a Damjanich utca 7-nél. Ők voltak az első vendégek, akiknek eldicsekedtünk nagyra törő terveinkkel.
Most, 2021 augusztus 3-án, Klauzál halálának 155. évfordulóján ismét eljöttek, ahogy már öt éve minden alkalommal. A 48-asok terén nemzeti színű szalagot kötöttek Klauzál szobrára, majd a Szent István úti Szabó-Simig ház emléktáblájához vonult a csapat. Romsics Imre, a Viski Károly Múzeum igazgatója beszélt Klauzálról, majd a megemlékezők elhelyezték koszorúikat a ház falán.
Koszorúzás után gyalog a foktői úti hídhoz vonult a küldöttség, ahol a gerillakertészek várták Őket sárkányhajóikkal, hogy vízen tegyék meg a D7-ig (Damjanich utcai Közösségi Ház) az utat, ahol kemencében sült lángos-ebéd várta az eltikkadt csapatot. Rácsodálkoztak az új épületre, a rendezett vízparti környezetre, öt éve egészen más képet mutatott a környék.
Ebéd után a D7-ből indultak tovább Szegedre, Klauzál sírjához, majd vissza Budapestre.
Az átlagemberben joggal fölvetődik a kérdés:
Hogyan lehet egy 155 éve elhunyt hazafi emléke kohéziója egy közösségnek, tettei, példája miként maradnak fönt rohanó világunkban!
A recept egyszerű: Kell pár lelkes EMBER, egy MAGASZTOS CÉL, rászánt idő, pénz és energia! Ennyi…
Vivat Klauzál!
