Tébolyult, értékzavaros világban élünk. Ennek egyik tünete a Berki-jelenség.
Van ugyanis nekünk egy kiválóságunk, Berki Krisztián tornász, olimpiai bajnok, háromszoros világbajnoki és hatszoros Európa-bajnoki aranyérmes, s még több tucatnyi világverseny elsője, helyezettje, Budapest díszpolgára (joggal), a Magyar Érdemrend tisztikereszt kitüntetés birtokosa (joggal). Ő tehát – s csakis Ő – a mi Berki Krisztiánunk.
Aztán jött egy szánalmas senki molekulahalmaz, akinek véletlenül ugyanez a név került az irataiba, s aki az undormány tömegmédia tettestársi közreműködésével lenullázni törekszik ezt a nevet. Van is erre esélye, a tömegmédia erejét lebecsülni hiba lenne. Hülyít, torzít, hazudik rendületlenül, gusztustalan nulladékokat tol be pofátlanul a közéletbe – gátlástalanul. S csak igen kevés az üdítő kivétel, mikor a sajtó valós értéket képvisel. Így már talán nem is a jövő, hanem a jelen, hogy sokan nem is tudják, hogy Berki Krisztián egy kiváló tornászunk. Ha meg történetesen valaki másnak is pl. a jogosítványában ugyanez a név szerepel, az közéleti szempontból teljesen mellékes, érdektelen (legföljebb a rendőrségnek érdemes foglalkozni vele).
S hogy mennyire szelektív a nemzeti emlékezet?
A XIX-XX. század fordulójának három magyar sportkiválóságát említem először: Hajós Alfréd, Manno Miltiadész, Réthy Menotti.
Gyanítom, Hajós neve még azért sokak számára ismert – de a másik kettő??! Pedig ők – a zsidó származású Hajós, a görög származású Miltiadész s a magyar származású Réthy (három nagyszerű magyar ember!) együtt fociztak a BLC-ben, s mindhárman más sportágakban is világraszóló eredményeket értek el. Ha a tisztelt Olvasó utánanéz, tessék vigyázni az állára, nehogy leessék! Velem majdnem megtörtént, hiszen szinte hihetetlen ezeknek az embereknek az életútja és teljesítménye.
Még pár – szinte teljesen elfeledett, mellőzött – kiválóságunk:
Sina Simon: Mecénás, bőkezű adományaival hozzájárult a nemzeti intézmények létesítéséhez: a Magyar Földhitelintézet és a magyar biztosítótársaság felállításához, a vasút és gőzhajózás fejlesztéséhez, a folyók szabályozásához, a mezőgazdasági állapotok, és iskolai, népnevelési, patronátusi viszonyok javításához; a köztelek, a Nemzeti Múzeum, a kisdedóvó egylet, a kisdedkórház s egyéb kórházak, bölcsődék, árvaházak, Vakok Intézete, kereskedelmi akadémia, Nemzeti Színház, zenede, lovarda, tűzoltási ügy, nemzeti kaszinó, lipótvárosi bazilika, a képzőművészet háza és mindenek felett az MTA palotája hirdetik nevét mint alapítóét, segélyezőét, bőkezű adakozóét.
.
Paasonen Aladár: Kiváló katona és diplomata, apja finn, édesanyja és felesége magyar volt, erősen kötődött Magyarországhoz. Nyolc nyelven beszélt, de anyanyelve a magyar volt, s elsősorban magyarnak tartotta magát. Életpályája lenyűgöző.
.
.
.
.
.
.
.
Keresztes – Fischer Ferenc: Hat kormányban volt – legendás hírű – belügyminiszter, kétszer (pár napig) ideiglenes miniszterelnök. Lecsukatta Rákosit és Szálasit is, üldöztetett minden felforgató és magyarellenes szervezkedést. Reformkoncepciót indított el, ennek eredményeképp 1932-ben felállították a Zöldkereszt szolgálatot, amely a gyermekekkel kapcsolatos szociális és egészségügyi ellátási rendszer kiindulópontjává vált. Belügyminisztersége idején épült ki a nemibeteg- és tüdőgondozó hálózat, a szűrővizsgálatok rendszere, és kórházak sorát létesítették.
.
.
Emlékezetük?
Hajós Alfréd emlékezete élő, nemzeti uszodánk és iskolák is viselik nevét, építészként Ybl Miklós-díjas, több városban is (Budapest, Miskolc, Győr, Kalocsa) utcát neveztek el róla, stb.
Manno Miltiadész? Mint festő, plakátfestő és szobrász is maradandót alkotott, Debrecenben látható egy kiváló domborműve, plakátjai közül is sok megmaradt, róla – tudtommal – viszont sem közintézmény, sem közterület nincs elnevezve.
Réthy Menotti? Semmi. A budapesti Baross-szobor mellékalakját róla mintázták. Ennyi.
Sina Simon? Két kis utca, egy Budapesten, egy Vecsésen, s kis márványtábla az MTA épületében.
Paasonen Aladár? Pár éve szobrot avattak tiszteletére Nagykőrösön, mivel felesége, Bartha Flóra idevaló volt, s itt volt a magyarországi lakásuk.
Keresztes-Fischer Ferenc? Köztér viseli a nevét, csakhogy … érdemes kissé megkapaszkodni! … ez a tér Varsóban található! Tudtommal más semmi.
Természetesen – szerencsére! – még sok más kiválóságunk is említhető lehetne, hogy most épp róluk írtam, az önkényes választás részemről, történetük csak példa, hogy a valódi nagyságokról gyakran megfeledkezik az utókor, mert a talmi silányságra figyel, a harsány senki percemberkékre.
Őrizzük az értékeinket, nagyjaink emlékezetét is, mert ha nem, pár év múlva már esetleg azt is alig tudja majd valaki, hogy az igazi Berki Krisztián egy kiváló tornász, egy nagyszerű sportember!
Ruppáner János nyugalmazott tanár
Ez egy véleménycikk!
