2025.május.20 kedd
HomeKözéletÓraátállítás pro, kontra

Óraátállítás pro, kontra

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Az Európai Unió döntése szerint 2021-ben minden országnak véglegesen be kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra. Ezután pedig több óraátállítás nem lesz.

Idén tavasszal meg lesz tartva az óraátállítás! Március 28. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát. A magyar kormány még nem határozott, hogy a nyári vagy a téli időszámítás lesz a végleges, ezért még nem tudni pontosan, hogy idén októberben majd vissza kell-e állítanunk az óráinkat. Két ellentétes véleményt olvashatunk, vajon lehet-e igazságot tenni?

Pro: (Ferdinánd)

Eljött megint a nagy nap, át kell állítani az órákat!

Hurrá! Már alig vártam!

De komolyan! Egyike vagyok azoknak az embereknek, akik szeretik az óraátállítást.

Miért? Mi a jó benne?

Nagyon egyszerű a magyarázat:

  • Először is ott kezdeném, hogy észre sem veszi a szervezetem, másnap reggel, legyen az előre vagy hátra állítás, automatikusan átállok. Mintha minden ugyanúgy lenne. Kivéve persze, hogy látványos változás áll be a napszakokba!
  • És igen, itt van a kutya elásva: Az életem nagyobbik részében az állandóság híve vagyok. Valószínűleg ezért, azok a változások, amelyek kötelező jelleggel következnek be, színt visznek az életembe. Várom, és szeretem őket!

Van úgy, hogy ezek valamelyike negatív hatással van rám, de akkor is kellemes bizsergéssel tölt el a várakozás a változás iránt!

Megvan a maga bája, mikor már tudjuk hogy igenis beköszönt a tavasz és a jó idő, mikor órát állítunk tavasszal, ősszel pedig felkészülünk a hidegre.

Nagyon szeretem a hosszú, nyári napokat, amikor még este nyolc után is lehet valamilyen hasznos, vagy kellemes szabadtéri programot tervezni.

Ugyanakkor télen imádom, hogy már délután négy után sötétedik, és a jó meleg lakásban hosszú, kellemes estét lehet eltölteni azokkal, akikkel szeretek együtt lenni.

Nagyon dühös vagyok, amiért egyesek változtatni akarnak ezen!!!

Persze az a változás is lehetőségekkel teli új időszakot eredményezhet, rajtunk múlik, mit tudunk belőle kihozni!

Addig is örüljünk a hosszú, nyári napoknak!

Kontra: (Nemo)

Gyermekkorom óta próbálom megérteni, hogy miért is van szükség az órák átállítására minden tavasszal és ősszel. Persze mindig mondják, hogy energiát takarítunk meg, és a téli az igazi, és egyéb blőd dolgokat, de valahogy nem tudtam soha magamévá tenni ezeket az indokokat. Néhány éve felröppent a hír, hogy talán megszabadulhatunk ettől a teljesen felesleges, mindenki számára megterhelő hagyománytól, mert az Európai Unió polgárai egy IGAZI konzultáción véleményt mondtak a kérdésről. Természetesen az jött ki végeredményül, hogy az emberek többsége ellenzi az évi kétszeri állítást, ezért központilag eltörlik a kötelezettséget. Azóta minden aktuális alkalommal azt halljuk, hogy „ez lesz az utolsó”. És még mindig nem tudhatjuk biztosan.

De nézzük, miért is rossz nekünk ez a kényszerű „időutazás” minden második évszakban:

Szervezetünk működését a belső „óránk” nagymértékben befolyásolja. Az alvás-ébrenlét ciklusa, az emésztőrendszerünk működése, a bioritmusunk, a vérnyomásunk, a pulzusunk a vércukor szintünk, a testhőmérsékletünk, a hormonszintjeink és még ki tudja, mennyi minden függ az óránktól, amely kapcsolatban van a fizikai idővel is. Ennek a megbolygatása bizony minden alkalommal megterhelő a szervezetünk számára. Ilyenkor 8-12 százalékkal több ember fordul orvoshoz a legkülönfélébb, az óraállításra visszavezethető problémák miatt. De nem csak fiziológiai, hanem lelki hatásokkal is számolnunk kell. Alvászavarok, fáradtság, koncentrálóképesség csökkenés, de akár szívfrekvencia ingadozás is előfordulhatnak, ezért nagyon vigyázni kell ilyenkor magunkra. Kimutathatóan több baleset történik velünk mind az utakon, mind a munkahelyi – háztartási környezetben. Az átállás ideje a szakirodalom szerint 4-14 nap, de a saját példámból kiindulva én a télit mindig olyan március legvégére szokom meg. Akkor ugye meg már jön a visszaállítás.

Az energia megtakarítás is egy érdekes kérdés a 21. században, a LED-es világítások, energiatakarékos eszközök, napelemes rendszerek és okosházak korában. Ha reggel nem kell világítanunk, akkor majd este kell, tehát pont ugyanott vagyunk. A téli időszámítást igazinak gondolók figyelmét pedig hadd fordítsam egy kicsit a földrajz irányába: lehet, hogy Nyugat-Európában a téli az igazi, de mi az időzónánk keleti szélén helyezkedünk el (Románia, Ukrajna már egy órával hamarabb van…), sőt földrajzilag már nem a GMT+2, hanem a GMT+3 zónában lenne a helye Magyarországnak. Nyilván a gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok miatt előnyös Közép- és Nyugat-Európához tartoznunk, de ezt leginkább a folyamatos nyári időszámítással tehetnénk meg. Télen valóban sötétebb volna reggel, de nem sötétben érnénk haza a munkahelyünkről, és esetleg több életkedvünk lenne még bármit is elintézni munka után.

RELATED ARTICLES

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Most Popular

Recent Comments

Zoltán Szarka on TEIT, ŐK OTT ÉRTEKEZTEK
Molnár Péter on ÖSSZETÖRT A PORCELÁN!
Vargacz Tamásné on Közmeghallgatás Kalocsán
Üsztöke László on Tervek és tények Kalocsán II.
Dargay Lajosné on Egy tüntetés után
Marsovszy László on Egy tüntetés után
Dargay Lajosné on Ezzel leszünk élhető város?
Perity Márta on Térhatás
Vargacz Tünde Mária on Rezsicsökkentett kultúra
dargay márta on Moderátorképzés Kalocsán
Szarka Zoltán on Megmaradnak a gesztenyefák!
Szepesi Magdolna on Az Ő-szinténről őszintén
Szarka Zoltán on A nép szüli a diktátorokat!
Szarka Zoltán on Merre visz az út? 1.
Asztrik szelleme on Merre visz az út? 1.
Szarka Zoltán on Meddig fokozható?
Szarka Zoltán on Itt valaki nem mond igazat
Dargay Márta on Városgazdák Kalocsán
Szarka Zoltán on 2021. március 15.
Szarka Zoltán on Miénk itt a tér
Szarka Zoltán on „Ne féljetek!”
nextmayor on Fátlanság
Szarka Zoltán on Fátlanság
Szarka Zoltán on Trianon, egy kicsit másképp
Márta Dargay on Vasárnap gyermeknap
Szarka Zoltán on Mert emberből vagyunk
Márta Dargay on A színe meg a fonákja
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Gottschall Péterné on Réfy Vilmos: Gondolataim
Márta Dargay on Réfy Vilmos: Gondolataim
Kovács János on Otthon, édes otthon…
Márta Dargay on Furcsa, csendes ünnep
Réfy Vilmos György on Egy elmaradt fesztivál margójára
Márta Dargay on A Te Valentinod
Zoltán Szarka on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on Képviselők vagyonnyilatkozatai 2019.
Márta Dargay on Lezárult, de nincs vége!
Szűcs Csaba on Legyen, vagy ne legyen?
Ocskó Vendel on Legyen, vagy ne legyen?
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on „Össze kéne szedni a szilvát!”
Réfy Vilmos György on Elektromos autózás 2. rész
Gerencsér-SzegezdiGabi on Múlt, jelen, jövő a Schöffer Múzeumban
Réfy Vilmos György on Király Róbert „új” pályán
Török István on Elektromos autózás 2. rész
Réfy Vilmos on Karácsonyi „ének”
Király Róbert on Karácsonyi „ének”
Kvalla Gábor on Karácsonyi „ének”
Bolváriné Gärtner Anikó on Király Róbert „új” pályán
Oriza Triznyák on L-Kallódó november
Szűcs Csaba on Bemutatkozunk
Miklós Balázs on L-Kallódó november
Vörös András on Bemutatkozunk