Megemlékeztünk 1956 Hőseiről.
Ki így, ki úgy…
Mi kalocsaiak Font Sándortól hallottunk egy történelem órát, melyben méltatta azokat a bátor ifjakat, akik 1956 októberében szembe mertek szállni az akkori elnyomó rendszerrel.
Beszélt arról is, hogy más volt a megítélése az 56-os eseményeknek azok körében, akik haszonélvezői voltak a rendszernek, és más a bátor, akár szabadságukat, vagy életüket kockáztató bátrak körében.
A forradalom vagy ellenforradalom ellentmondása is terítékre került beszédében.
Kalocsán csöndben, méltóságteljesen folyt a megemlékezés, abba csak a szónok gyurcsányozása és migránsozása zavart bele kissé.
Budapesten kicsit más volt ez a nap! Ott is szép őszi idő volt, de…
Aki a magyar belpolitikában nem naprakész, a délután folyamán azt is hihette, hogy az ünnep kedvéért Budapest utcáin eljátsszák az 56-os eseményeket!
444- „Ez az atomjaira hullott társadalom talán újra magára talál”
Telex- Miniszterelnök úr, nem kell mindenhez érteni!
Ellenszél- Október 23-án Koncz Zsuzsa tapintott rá igazán a lényegre: elvakult, sötét lelkű ostobák
Többségében fiatalok, az utcán vonulva transzparenseket visznek, és a „Szabad ország, szabad egyetem” mondatot skandálják. Végigvonulnak a városon, és egyre nagyobb tömeget alkotnak.
Ez is egy módja az ünneplésnek, méghozzá a bátrabbik módja!
Így lehet az ünnepnek két arca, úgy mint 56-nak.
Van akinek forradalom, és van akinek ellenforradalom…
Tisztelet a HŐSÖKNEK, és tisztelet a BÁTRAKNAK!
Bolvári Ferdinánd
