Csak 10 év múlva, ne ez a dal legyen – koronavírus előtt és után…

 Hol kezdjem és hogyan folytassam? Korona virus előtt és után…

1992.

Pár kis roma gyerek fagyizik Kalocsa főutcáján hétköznap délelőtt. - Hát, ti miért nem vagytok iskolában?  -Angol óra van, mi fel vagyunk mentve angolból, nekünk nem kell angolt tanulnunk.

Megszüntették a kötelező orosz nyelvtanítást, ennek az üdvös rendelkezésnek is a romák lettek az áldozatai, kevés volt az angol nyelvtanár és sok a lurkó.

Mi a közünk ehhez a régi történethez? Gyáni Gabriella a kétdiplomás, nyelvvizsgás tanítónő és szociális munkás, egyike volt a fagyizó “felmentetteknek”. Ő az, aki most önkéntesként, a saját lakásán  a papíralapú oktatásban segíti a cigánytelep gyerekeit, a legtöbbjüknél  se villany, se víz, se segítség a tanulásban otthon.

 2020. március 31.

Megtudtam, hogy minden hivatalos intézkedés ellenére semmi sincs rendben a távoktatással. Arról, hogy nem csak online tanítás, de papíralapú oktatás is folyik majd, szó sem esett. Azokról a százezrekről, akiknek nem hogy számítógépük, de villanyuk sincs, nem értesült a nyilvánosság. Ekkor írtam meg a facebookon a posztomat a helyi szociális bizottság elnökének és a polgármester úrnak. Mindketten biztosítottak, hogy bár nagyon sokrétű a feladatuk, a dolog rendben lesz, rajta vannak, megoldják.

Itt olvasható: https://www.facebook.com/dargayne.marta/posts/10216254013849362

Kételkedtem benne, hogy ez sikerülhet. Nem voltam egyedül, mert a posztot olvasva a Dániában élő  Barna Ági, volt Istvános diák,  megkeresett és indított egy nyílt csoportot. Fogjunk össze a kalocsai roma gyerekekért! névvel.  

Elsősorban volt diákok, tanárok támogatására számítottunk: írószerekre, papírra, ceruzára – hiszen ezeknek a gyerekeknek ilyen alapvető nehézségekkel is meg kell küzdeniük. Hamarosan meg is érkeztek az első csomagok, felajánlások, pénzadományok. Sok, de nem elég.

 A Pünkösdi Szeretetszolgálat és Sántha Csilla azonnal lépett, Sztojka Katalin is fáradhatatlanul  szervez. Neki köszönhetjük azt is, hogy Gyányiné Jakab Gabriella ( a valamikori  fagyizó “angolból felmentett” ) a saját lakásán indította be a papíralapú oktatást. Mint kiderült, eddig ki sem nyitották a borítékokat, mert úgysem tudták volna egyedül megoldani. És az az igazság, hogy  már az is eredmény, hogy a gyerekek elmentek az “iskolába”, ahelyett, hogy otthon ülnének vagy a szép tavaszban csavarognának.

Egyedül a NEBULÓ Általános Iskola (- alsó és felső tagozaton - tanulásban - és értelmileg akadályozott tanulók számára biztosítják a gyógypedagógiai nevelést - oktatást ) diákjai miatt nem aggódunk, ott a pedagógusok mentor rendszert alakítottak ki, két-három gyerekre jut egy tanár.

Rémálmom, hogy hónapokig  nem jut el a roma gyerekekhez az iskola, az online oktatás sem mondható teljesnek, nagyon kevés a laptop, sokan egy-egy mobiltelefonon osztoznak. A vissza nem küldött feladatlapok, a meg nem oldott házifeladatok feltorlódnak és vége.

Tudjátok, hogy mit jelent az hogy magántanuló? Nem, nem azt, hogy egy kiváló képességű sportoló vagy zenész fiatal nem  jár iskolába, csak vizsgákat tesz.  Jó ideje ez az  általánosan elfogadott módszer, amikor az  iskola a mulasztási kereteket túllépő vagy többszörös fegyelmi vétséget elvétő roma gyerektől úgy szabadul meg, hogy a szülők is megnyugodjanak, mert nem veszi el tőlük a gyámhivatal a gyereket, a juttatásokat továbbra is megkapják, de iskolába nem jár; ”magántanuló “ lesz. Mindenki boldog, az iskola, mert egy problémával kevesebb, a szülő, mert nincs tovább gond a tanulással, de azért nem halnak éhen, a gyerek, mert vége a kínokkal teli iskolának. Nem tudja, hogy örökre elveszett a tanulás, az élhető jövő számára

 Ma – április 17. Nagyon sok dolog van még, szinte beláthatatlan. A roma telepen nagyjából 150 iskolás korú gyerek van. Az ő sorsuk a miénk is, együtt fogunk élni a jövő évtizedekben, nem mindegy, hogyan.

A Kalocsa Városi Roma Nemzetiségi Önkormányzat már belépett a csoportba, sokat tud segíteni, első körben az adatszolgáltatással, hogy megadja a gyerekek számát, a személyes adataikat, az iskolát, ahová járnak, hogy el tudjunk érni hozzájuk. A város önkormányzata, többek között önkéntes tanítókkal, tanárokkal és kiscsoportos oktatásra alkalmas helyiséggel /Akár szabadtéri/ tudna hozzájárulni.

Kérjük, kövessétek figyelemmel a Fogjunk össze a kalocsai roma gyerekekért! oldalt a facebookon.  Bármi, egy kiló alma, ezer forint adomány vagy egy doboz színes ceruza is segítség, mert odafigyelés, jóindulat, felelősségérzet.