Mindannyian hallottunk már különböző válaszokat a médiában arra vonatkozóan, hogy nagyjából meddig tarthat a koronavírus terjedése. Na de mégis mitől függ, hogy mikor és hogyan lesz vége? Mikor térhetünk vissza a megszokott életünkhöz? Sajnos a szakemberek sem rendelkeznek pontos válaszokkal ezekre a kérdésekre. Az alábbiakban összeszedtük az összes forgatókönyvet, melyek bármelyike megtörténhet.
William Haseltine, az ACCESS Health International nemzetközi egészségügyi szaktanácsadó központ elnöke azt mondja, a járvány négyféle forgatókönyv szerint érhet véget – írja a The Daily Beast.
1. A vírus tavasszal lelassul, majd lecseng a járvány.
Az eddig ismert koronavírus típusok, melyek a megfázáshoz hasonló, felső légúti betegségeket okoznak, mind szezonálisak – mondja Arnold Monto, a University of Michigan epidemiológia és világ-egészségügy professzora. A korábbi járványok során gyűjtött epidemiológiai tapasztalatok szerint nagyon valószínűnek tűnhet az a forgatókönyv, amely szerint az új típusú koronavírus melegebb, nedvesebb időben veszít az erejéből, és az általa okozott járvány lecsillapodik, az életünk pedig visszatérhet a normális kerékvágásba. Egyetlen gond van, hogy mivel egy eddig teljesen ismeretlen vírusról van szó, erre nincs semmilyen garancia. Túl sok még az ismeretlen tényező és semmiféle tudományos bizonyíték nincs arra vonatkozóan, hogy melegebb időjárás esetén a vírus kevésbé szóródik.
2. A koronavírus-járvány a jelenlegi ütemben képes terjedni nyáron is, és mindenkit megfertőz.
Ez a lehetséges legrosszabb forgatókönyv, de nem lehet kizárni teljességgel a lehetőségek közül. Mivel a közeljövőben nem számíthatunk védőoltásra, elképzelhető, hogy a vírus terjedése csak akkor fullad majd ki, amikor már senkit sem tud megfertőzni. Ez azt jelentené, hogy a Föld lakosságának 40-70 százaléka fertőződne meg a betegséggel (100% nem lehetséges pl. az ún. "nyájimmunitás" miatt sem), és a fertőzöttek nagyjából 2 százaléka halna bele a betegségbe. Ezt az jelenti, hogy világszerte 64-12 millió ember halna bele a fertőzésbe.
Ebben az esetben az élet minden területe: a gazdaság, az ipari termelés, a mezőgazdaság, a kultúra, az oktatás, és az emberek mentális állapota is súlyos, gyógyíthatatlan sebeket szerezne. A járvány valóban apokaliptikus méretűvé nőhet, annyira, hogy az áldozatok elhantolása is nehézségekbe ütközhetne. A szakemberek szerint azonban bízni kell abban, hogy a gyógyszerészeti megoldásokon kívül is létezhetnek módszerek a pandémia megfékezésére. Minél többen esnek át a fertőzésen, és alakul ki bennük természetes módon az immunitás, annál lassabban fog terjedni a kórokozó, és ez időt hagyhat a gyógyszerészeti szakmának is arra, hogy a védőoltást vagy a megfelelő gyógyszert kifejlessze.
3. A járványt a megfelelő vakcina kifejlesztésével sikerül megállítani
Sajnos ez a leghamarabb egy év múlva következhet be. Egy lehetséges oltóanyag klinikai próbaidőszakának első fázisára legkorábban áprilisban kerülhet sor. Ha a vakcina hatékonynak bizonyul, akkor elkezdik a széleskörű tesztelését, azonban legkorábban 12-18 hónapos periódus után lesz elérhető a nyilvánosság számára, azaz gyógyszertárakban, orvosi rendelőkben. A világ különböző pontjain többféle védőoltáson dolgoznak a szakemberek, azonban egyik sem kerülhet forgalomba egy évnél korábban. (Amerikai kutatók engedélyt kaptak arra, hogy az állatkísérletek kihagyásával egy frissen kifejlesztett, lehetséges vakcinát közvetlenül emberi alanyba oltsanak be, lerövidítve ezzel a tesztelési időszakot. Ezt a tegnapi napon meg is tették - a szerk.)
4. Hatékony gyógyszerekkel fel lehet majd venni a küzdelmet az új típusú koronavírussal
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint hónapokon belül megvásárolhatóvá válhatnak a koronavírus elleni terápiás készítmények. Jelenleg két szer is nagyon ígéretesnek tűnik a koronavírus elleni harcban. Az egyik a remdesivir, amelyik a laboreredmények alapján az eddigi legjobb antivirális gyógyszer a betegség ellen, a másik pedig egy actemra nevű, szintetikus antitest, amit jelenleg is használnak Kínában a betegek kezeléséhez, eredetileg pedig a reumatoid arthritis kezelésére fejlesztették ki gyulladásgátló gyógyszerként. Ezek a szerek, bár nem adnak olyan védettséget a fertőzés ellen, mint egy vakcina, a megbetegedéseket eredményesen lehet kezelni velük.
Szakemberek szerint nem elképzelhetetlen egy ötödik forgatókönyv sem. Eszerint a vírus nem egyenletesen terjed, hanem folyamatosan újabb, nagyobb gócpontokat képez, elsősorban olyan szuperterjesztő vírusgazdáknak (olyan fertőzött betegek, akik életvitelükből kifolyólag, akár 50-100 embert is megfertőzhetnek rövid idő leforgása alatt) köszönhetően, majd néhány hónap múlva eltűnik véglegesen.