2025.október.26 vasárnap
HomeKözéletFű, fű, és megint csak fű

Fű, fű, és megint csak fű

Pálinkás jó reggelt mindenkinek! – vagyishogy „Machetes jó reggelt mindenkinek!” Amennyi lekaszálatlan fű van Kalocsán, inkább így kell köszönni mostanság. Megértem, hogy sok eső esett, meg vészhelyzet van, meg Brüsszel, meg még a Soros fia is, meg ugye jönnek a migránsok újra így a választások előtt, mivelhogy magas a fű és jól el tudnak bújni – ugye.

Sajnos nem annyira vicces a történet sok helyen a városban. Térdig érő fű a játszótereken, lakótelepeken.

Amennyiben egy lakótelepi közösség, társadalmi összefogással le is kaszálna egy területet, a zöld hulladékot nem teheti a kukába.

Lehetünk megértők egy darabig, de kérdem én, ha a nyaraló övezetben, vagy a házunk előtt nem kaszálja le a tulajdonos a füvet, akkor megbüntetik, sokszor ténylegesen az az önkormányzat, aki maga sem győzi ezt a feladatot.

Az önkormányzat miért nem szervezi megfelelően a fűnyírást?

Nincs elég embere?

Át kell csoportosítani!

Nincs elég gép rá?

Akkor vegyen, biztosítsa az erőforrásokat!

Nem ilyen egyszerű?

Nincs pénz?

Szerintem meg arra van pénz, amire egy kis csoport szeretné.

Ehhez még muszáj ide tűznöm egy kis gondolatomat, ami felet esetleg elsiklottunk múlt héten. Látszólag nem ide tartozik, de azért arra rávilágít, hogy hogyan vándorol az önkormányzati pénz. Múlt héten rendkívüli képviselőtestületi ülést hívtak össze, hogy elfogadják a költségvetés módosítását, miszerint a bölcsődei konyha felújítása 34,9 millió helyett – amiből 29 millió állami támogatás- 71,5 millióra növekedett, kibővített tartalommal, ami egy gázóraáthelyezés, és néhány nyílászárót takart.

Kedves olvasók, ízlelgessük egy kicsit 71,5 millió egy konyha…

Amibe, az önkormányzat pluszba belenyomot 36,6 milliót.

Rendben, igen: ipari berendezések, rozsdamentes acél, HACCP követelmények.

De 71,5 millió!  

Értem én brüsszeli infláció van, meg a migránsok is jönnek, a Soros is ugye…

Higgyék el nekem, rengeteg árajánlatot csináltam- nem akarom bántani remek vállalkozó főnökeimet, de először mindig a végső ár volt meg, abból írtuk meg utána a tartalmat, amennyit éppen még elvisel a vevő.  Természetesen pont ki lehet itt is matekozni – akarom mondani, malterozni- a 71,5 milliót.

71,5 millió…. Kérdem én, amennyiben tényleg háborús vészhelyzet van, az infláció az egekbe szökött, és az allergia szezon közepén  a városnak nincs pénze fűnyírásra, a gondos gazda elvén tényleg pezsgőt kell bontanunk arra a hírre, hogy  beletolhatunk plusz 36,6 milliót  egy bölcsődei konyhába?

RELATED ARTICLES

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Most Popular

Recent Comments

Zoltán Szarka on TEIT, ŐK OTT ÉRTEKEZTEK
Molnár Péter on ÖSSZETÖRT A PORCELÁN!
Vargacz Tamásné on Közmeghallgatás Kalocsán
Üsztöke László on Tervek és tények Kalocsán II.
Dargay Lajosné on Egy tüntetés után
Marsovszy László on Egy tüntetés után
Dargay Lajosné on Ezzel leszünk élhető város?
Perity Márta on Térhatás
Vargacz Tünde Mária on Rezsicsökkentett kultúra
dargay márta on Moderátorképzés Kalocsán
Szarka Zoltán on Megmaradnak a gesztenyefák!
Szepesi Magdolna on Az Ő-szinténről őszintén
Szarka Zoltán on A nép szüli a diktátorokat!
Szarka Zoltán on Merre visz az út? 1.
Asztrik szelleme on Merre visz az út? 1.
Szarka Zoltán on Meddig fokozható?
Szarka Zoltán on Itt valaki nem mond igazat
Dargay Márta on Városgazdák Kalocsán
Szarka Zoltán on 2021. március 15.
Szarka Zoltán on Miénk itt a tér
Szarka Zoltán on „Ne féljetek!”
nextmayor on Fátlanság
Szarka Zoltán on Fátlanság
Szarka Zoltán on Trianon, egy kicsit másképp
Márta Dargay on Vasárnap gyermeknap
Szarka Zoltán on Mert emberből vagyunk
Márta Dargay on A színe meg a fonákja
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Gottschall Péterné on Réfy Vilmos: Gondolataim
Márta Dargay on Réfy Vilmos: Gondolataim
Kovács János on Otthon, édes otthon…
Márta Dargay on Furcsa, csendes ünnep
Réfy Vilmos György on Egy elmaradt fesztivál margójára
Márta Dargay on A Te Valentinod
Zoltán Szarka on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on Képviselők vagyonnyilatkozatai 2019.
Márta Dargay on Lezárult, de nincs vége!
Szűcs Csaba on Legyen, vagy ne legyen?
Ocskó Vendel on Legyen, vagy ne legyen?
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on „Össze kéne szedni a szilvát!”
Réfy Vilmos György on Elektromos autózás 2. rész
Gerencsér-SzegezdiGabi on Múlt, jelen, jövő a Schöffer Múzeumban
Réfy Vilmos György on Király Róbert „új” pályán
Török István on Elektromos autózás 2. rész
Réfy Vilmos on Karácsonyi „ének”
Király Róbert on Karácsonyi „ének”
Kvalla Gábor on Karácsonyi „ének”
Bolváriné Gärtner Anikó on Király Róbert „új” pályán
Oriza Triznyák on L-Kallódó november
Szűcs Csaba on Bemutatkozunk
Miklós Balázs on L-Kallódó november
Vörös András on Bemutatkozunk