2025.október.26 vasárnap
HomeKözéletNőnapi futás, avagy lehet így is ünnepelni

Nőnapi futás, avagy lehet így is ünnepelni

Kicsit divatjamúlttá kezd válni mai világunkban a nőnap ünneplése. A nemzetközi nőnapot egyszerű nők dicséretére találták ki, akik maguk hétköznapiságában is a történelmet alakították.  Olyan nők emlékezetére, akik az egyenlő jogokért és lehetőségekért vívtak.

Az évszázados küzdelem a mai napig nem ért véget. Napjainkban a különféle civil szervezetek ezen a napon világszerte, a nők ellen elkövetett erőszak különböző formái elleni tiltakozásuknak is hangot adnak.

A nőiket leíró sztereotípiák, sémák itt vannak köztünk. Azért jók mert igazak, és azért is jók, mert nem igazak. Ezt az ellentmondás magukban a nőkben, nőiességben keresendő. Egy nőnek helyt kell állni anyaként, munkatársként, házastársként, takarítóként, pszichológusként és még ezer szerepben. Gyengédnek kell, lenni és mellette erősnek.    

Remek példa volt erre március harmadikán, szombaton megrendezésre került Nőnapi futás. Amikor rendezőt Szeitzné Nyírő Csillát kérdeztem, miért hozta létre ezt az eseményt könnyedén rávágta: A női erő demonstrálására. Mert Kalocsán is vannak erős nők, és ezt meg is mutattuk! ’és ha Csilla, akkor Vöröskereszt, a sportolók a szimpátia jeléül valami vörös – piros szint öltöttek magukra.

Készítette: Török Töce Tibor

 Hatvan fő körül mozgatott meg Csilla a nőnapi sportrendezvényen. A cél csak annyi volt, hogy ne csak a munkáról, vásárlásról szóljon a szombat délelőtt, hanem egy kis mozgásról és a vele együtt járó nőcis csacsogásról is. Együtt mozgott gyerek –felnőtt, anya-lánya – a nagymama korúakkal-, de még karon ülő csecsemő is a kismamával. Szerencsére a lányok asszonyok között több férfiembert is lehetet látni, a sportos fiúkat az evezősök csapata képviselte. A futás mellett sétával, biciklivel, rollerrel is lehetet teljesíteni a távot.

A sport szeretet összehozza az embereket, a különböző sportágak képviselőit: Bodnár Erika örömmel vállalta a bemelegítést. Futónagykövetünknek, Posztobányi Zolinak nem kellett unszolnia a Földönfutó lányokat, akik kevesellték a 3 kilométert és tovább folytatták a futást, alig várva meg a frissítésnek kínált banánt. Posztobányiné Andi pogácsát hozott, a Snassz Bár segített egy nagy adag teával minket.

Remek fotók, videók készültek az eseményről, amelyet Török „ Töce” Tibornak köszönhetünk.

Jó volt érezni a kalocsai lányok, asszonyok ( szerencsére fiúk és férfiak)  összetartozását, azt hogy az erős nők itt járnak köztünk egy egyszerű hétköznapon is. Merjünk ünnepelni, mert ünnepelni jó! Boldog nőnapot!

 Feketéné Bagó Kata 2023.03.08.

RELATED ARTICLES

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Most Popular

Recent Comments

Zoltán Szarka on TEIT, ŐK OTT ÉRTEKEZTEK
Molnár Péter on ÖSSZETÖRT A PORCELÁN!
Vargacz Tamásné on Közmeghallgatás Kalocsán
Üsztöke László on Tervek és tények Kalocsán II.
Dargay Lajosné on Egy tüntetés után
Marsovszy László on Egy tüntetés után
Dargay Lajosné on Ezzel leszünk élhető város?
Perity Márta on Térhatás
Vargacz Tünde Mária on Rezsicsökkentett kultúra
dargay márta on Moderátorképzés Kalocsán
Szarka Zoltán on Megmaradnak a gesztenyefák!
Szepesi Magdolna on Az Ő-szinténről őszintén
Szarka Zoltán on A nép szüli a diktátorokat!
Szarka Zoltán on Merre visz az út? 1.
Asztrik szelleme on Merre visz az út? 1.
Szarka Zoltán on Meddig fokozható?
Szarka Zoltán on Itt valaki nem mond igazat
Dargay Márta on Városgazdák Kalocsán
Szarka Zoltán on 2021. március 15.
Szarka Zoltán on Miénk itt a tér
Szarka Zoltán on „Ne féljetek!”
nextmayor on Fátlanság
Szarka Zoltán on Fátlanság
Szarka Zoltán on Trianon, egy kicsit másképp
Márta Dargay on Vasárnap gyermeknap
Szarka Zoltán on Mert emberből vagyunk
Márta Dargay on A színe meg a fonákja
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Gottschall Péterné on Réfy Vilmos: Gondolataim
Márta Dargay on Réfy Vilmos: Gondolataim
Kovács János on Otthon, édes otthon…
Márta Dargay on Furcsa, csendes ünnep
Réfy Vilmos György on Egy elmaradt fesztivál margójára
Márta Dargay on A Te Valentinod
Zoltán Szarka on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on Képviselők vagyonnyilatkozatai 2019.
Márta Dargay on Lezárult, de nincs vége!
Szűcs Csaba on Legyen, vagy ne legyen?
Ocskó Vendel on Legyen, vagy ne legyen?
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on „Össze kéne szedni a szilvát!”
Réfy Vilmos György on Elektromos autózás 2. rész
Gerencsér-SzegezdiGabi on Múlt, jelen, jövő a Schöffer Múzeumban
Réfy Vilmos György on Király Róbert „új” pályán
Török István on Elektromos autózás 2. rész
Réfy Vilmos on Karácsonyi „ének”
Király Róbert on Karácsonyi „ének”
Kvalla Gábor on Karácsonyi „ének”
Bolváriné Gärtner Anikó on Király Róbert „új” pályán
Oriza Triznyák on L-Kallódó november
Szűcs Csaba on Bemutatkozunk
Miklós Balázs on L-Kallódó november
Vörös András on Bemutatkozunk