Az agrárium időszerűségeiről tartottak tájékoztató rendezvényeket február első hetében az Agrárkamara kalocsai szervezete, illetve február 14-én a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat munkatársai. Az eseményeken tiszteletét tette többek között Jakab István, a MAGOSZ elnöke, illetve Nagy István agrárminiszter is.
A tájékoztató előadásokból kiderült, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően a következő hét éves támogatási ciklusban jelentős mértékben szükséges csökkenteni a műtrágya és különböző vegyszerek kijuttatását a földekre. Az előző pályázati ciklushoz képest közel háromszor annyi támogatást hívhatnak le a gazdák, de be kell tartani a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyező és a precíziós gazdálkodásra vonatkozó elvárásokat.
Mint elhangzott, Magyarországon az elmúlt években, évtizedekben elsősorban az alapanyag termelésre, gabona-termesztésre álltak át a gazdák, így a jövedelmezőségük csökkent. Az is tény, hogy az agráriumban kevés forrás jutott a gazdaságfejlesztésre, míg pl. a lengyelek jelentős nagyságú öntözhető területtel és nagy hűtőkapacitással rendelkeznek már. A miniszter szerint, a termelés jövedelmezőségét 50%-al kell növelni az elkövetkező években. A felmelegedés miatt csökkenteni kell a talajforgatások mértékét, illetve szervestrágyával és egyéb mikroorganizmusokkal kell pótolni a termőföldek tápanyag tartalmát. Ezeket a megoldásokat plusztámogatásokkal is segíti az agrártárca. A miniszter szerint; „A gazdák fejleszteni akarnak!” Most a kistermelőknek is lesz lehetőségük – 6 millió forintig – egy egyszerűsített pályázati eljárásban, beruházásokat végrehajtani.
A tervek szerint, pályázati forrás nyílik terménytárolók és szárítók építésére is, de az ökoturizmust is támogatni fogják. A miniszter szerint; „Azért itt a legmagasabb az élelmiszerár növekedés, mert már nem rezsicsökkentett áron lehet előállítani a különböző termékeket”. Az élelmiszereken lévő „ársapkákat” pedig előreláthatóan április 30-ig fogják megtartani, utána kivezetik. „Öntözés nélkül nincs biztonságos termelés”. Jelenleg Mo.-n a termőterületek 2%-át öntözhető, ezt kell felemelni 8 %-ra. 87 milliárd Ft. van elkülönítve öntözésre, melyet csak felszíni vizekből lehet megoldani. Ennek a célnak a megvalósítása érdekében az állam, víztározó tavakat akar vásárolni. A folyamatot az öntözési közösségekhez való csatlakozás is segítheti, melyből egy működik kalocsai központtal is.
Az új pályázatok március hónapban fognak megjelenni, amelyek többek között segíteni fogják a termelői együttműködések megvalósulását, a gazdaságok generációk közötti átadását, a mezőgazdasági üzemek fejlesztését, a megújuló energiák használatát, az ammónia kibocsátás csökkentését is.
Az előadásokból az is kiderült, hogy szigorították a földforgalmi törvényt, mely még inkább a helyben lakó és gazdálkodó gazdákat hozza helyzetbe. Május 1-től településenként lesz meghatározva az értékesítendő földek hektáronkénti átlagára, melytől csak 10 százalékkal lehet eltérni.
Jakab István MAGOSZ elnök beszédéből az is kiderült, hogy magyar gabonakereskedők közreműködése is megnehezíti a magyar gabona értékesítését, hiszen jelentős mértékű ukrán gabona érkezett hazánkba, amely jelentősen lenyomta az értékesítési árakat. Most azt kell elérni, hogy azokat ne lehessen értékesíteni hazánkban, hiszen az ottani gabona termelése során használt vegyszerek nem felelnek meg az uniós elvárásoknak.
Péjó Zoltán
