Március 15-én emlékezhettünk meg a szabad sajtó napjáról is.
Szándékosan nem ünneplést írtunk, hiszen semmi okunk nincs az örömre egy olyan országban, ahol a legjelentősebb médiumokat (500 db) irányítása alá vonta a Fidesz vezette kormány és propaganda – azaz csak a jelenlegi vezetés mondanivalóját közlő, a kritikus véleményeket elhallgató, az ellenzéknek megszólalási lehetőséget nem adó – médiumokká silányította a legnagyobb elérést biztosító televíziókat, rádiókat, újságokat. A Fidesz gyűlölet-propagandája ömlik ezekből az orgánumokból; mesék között a gyermekeinkre, filmek között a mi fejünkre, rádióműsorokban a híreknek nevezett lejárató-, és hazug összeállításokból, kormányinfóként kipostázott pártkiadványokból, fizetett influenszerek facebook videóiból.
Az, aki korábban megszokta, hogy a közszolgálati médiumok; (M1, Duna, Kossuth Rádió stb.) a valóságot közlik, azoknak tudniuk kell, hogy nem így van.
Hazugságokkal (több tucatnyi bírósági döntés támasztja alá a hírhamisítást) tömik a fejünket, kiragadott félmondataik félremagyarázásával járatják le a hatalmon lévők az ellenfeleiket, ami a jelenlegi választási kampányban különösen is veszélyes. Így a legtöbb emberhez csak egyfajta nézet, vélemény jut el az ország állapotáról, amelyet csak nagyon kis részben tud ellensúlyozni – a nem ellenzéki, hanem a dolgát végző – a mindenkori kormányt kritizáló, ellenzéki erőknek is megjelenést biztosító; RTL, ATV, vagy az internetre száműzött Klub Rádió és a 3-4 nyomtatott újság.
Petőfi jól tudta, hogy 12 pontjában az első helyen kell szerepelnie ennek a mondatnak;
„Kívánjuk a sajtó szabadságát és a cenzúra eltörlését”
Mindennapi életünket érintő informálódásunknak ez az alapja! Ha elhallgatják, elferdítik, vagy csak egy nézőpontból közelítik meg az igazságot, akkor nem tudunk jól dönteni sorsunk alakulásáról. Ilyen esetben már tudnunk kell, hogy egy diktatúra felé haladunk, vagy már ott is élünk.
Álljon itt egy példa, hogy hova vezet a sajtószabadság hiánya. Annak ellenére, hogy Ukrajnában már több hete tartanak a civilek halálát is okozó támadások, sok orosz számára azonban még mindig ismeretlenek a pusztítás képei, mivel csak a Kreml propagandája jut el hozzájuk, amely szerint „Amerika és a Nyugat (Mindig kell egy távoli-, vagy megfoghatatlan ellenségkép! Ugye ismerős ez a módszer nekünk is; pl. Brüsszel) szította fel a tüzet és Ők tehetnek mindenről.”
Térjünk le az orosz útról, azon már jártunk 40 évig.
Sok igaz lélek halt meg rajta! Tájékozódjunk a még megmaradt kormánykritikus médiumokból is, hogy a propaganda túlsúlyban is eljuthassanak hozzánk a közpénz-lopásokat, a visszaéléseket, az ágazatok működési hiányosságait, a rossz kormányzati intézkedések hatásait bemutató információk is, hogy tudjunk szabadon mérlegelni és dönteni.
Az ország vezetésében váltásra van szükség, hogy 174 év után végre megvalósulhasson Petőfi követelése és legyen szabad a sajtó, mert csak akkor válhatunk mi is szabad magyarokká!
