Vajon az önkormányzatok túlélik a járványt?

Korábban olvashattak a nyugat-európai válságkezelésről, példaként az osztrák kormányzat önkormányzati segélycsomagját mutattuk be, ahol 2,5 milliárd euronyi (kb. 900 milliárd forint) pénzösszeget bocsátottak az önkormányzatok rendelkezésére.

Kishazánkban első lépésként vírusvédelem címén a kormányzat elvette a 2020.évi gépjárműadó településekre eső részét, és ezt 2021.évre sem biztosítja.

Ez Kalocsának mintegy 130 millió forintnyi bevételkiesést jelent.

Mivel a 2019-es önkormányzati választáson nagyon sok nagyvárost bukott el a hatalmon lévő párt, ezért megint vírusvédelemre hivatkozva újabb sarcot vetett ki a kormány, „karácsonyi ajándékként” lefelezte a gazdasági válság miatt egyébként is csökkenő iparűzési adót (IPA).  

Az IPA teszi ki az önkormányzatok saját bevételeinek túlnyomó részét,

Kalocsán ez mintegy évi 614 millió forint.

Ebből a bevételből működtetik a települések a közszolgáltatásokat, a közvilágítástól a hulladékkezelésen át az utak karbantartásán keresztül a nagyvárosi tömegközlekedésig mindent, ebből biztosítanak szociális, gyermekjóléti és egészségügyi ellátást.

Úgy is gondolhatnánk, hogy ez mindenkit érint, és a járványvédekezés keretében a közös közteherviselés a cél, de a döntően fideszes kistelepülések és kisvárosok felháborodására a kormány 2 héten belül úgy változtatott ezen, hogy a 25 ezer fő alatti települések kompenzációt kapnak a kiesett iparűzési adó bevételekre a kormánytól, a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig egyenként tekintik majd át.

Az áttekintés a nagyvárosoknál gyorsan ment, csak fellapozták a valasztas.hu-t a 2019.évi önkormányzati eredményekért, így 12 fideszes nagyváros, illetve Békéscsaba, (akinek bár független a polgármestere, de a kormánypárt támogatásával indult a választásokon) kérés vagy egyéb előzetes igényfelmérés nélkül egyszeri összesen 17 milliárd forint rendkívülit támogatást kapott:

Ezek a nagyvárosok önkormányzati feladatok ellátására kapták a pénzt, vagyis elég nagy mozgásterük maradt az elköltésére.

Négy nem fideszes önkormányzat is kapott pénzt, de lényeges megemlíteni, hogy csak meghatározott célra használhatják fel az összeget: Eger 600 millió forintot az egri vár fejlesztésére; Miskolc 700 millió forintot a Miskolctapolcai Fürdő üzemeltetésére; Salgótarján 400 millió forintot városüzemeltetési és fejlesztési feladatok támogatására; Érd pedig 211 millió forintot kapott a kötelező feladatok ellátására.

Azok a városok, akik Orbán Viktor színe elé kell járulniuk, és valószínű csak megalkuvás fejében kaphatnak pénzt:

Ebben a 34 városban 3,3 millió magyar él. A kormányzat a nekik járó alap- és közszolgáltatásoktól foszthatja meg az ország lakosságának 1/3-át függetlenül attól, hogy kire szavazott az önkormányzati választáson.

Emlékeznek még: „Ugye milyen jó, hogy nem ellenzéki város vagyunk!”

Filvig Géza állítólagos félremagyarázott mondatát most már magyarázni sem kell, hiszen csak kicsivel korábban kottyantotta el azt, amit a kormány rendeletbe vésve most már hivatalosan is kinyilvánított.

Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lépett hatályba, felváltva a Magyar Köztársaság Alkotmányát. A XV. cikk (2) bekezdése szerint: „Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.”

M I N D E N K I-nek, és ez a szó nem mellesleg 33 alkalommal szerepel az Alaptörvényben!

Sajnos már lassan megszokottá válik, hogy a kormányzat és a mögötte álló Fidesz mindent saját szája íze szerint értelmez és úgy is cselekszik. Ezt bizonyítja a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése álcája mögé bújva az önkormányzatok kivéreztetése, az ellenzéki városok, és ezzel együtt az ott élő kormányszimpatizánsok büntetése.