2025.október.26 vasárnap
HomeKözéletAmikor fáj a fog… - VÉLEMÉNY

Amikor fáj a fog… – VÉLEMÉNY

2021 január 01-től megszűnt Kalocsán a hétvégi fogászati ügyelet.

Ez a hír az elmúlt hetekben megpörgette a helyi közösségi médiát. Olvashattunk fölháborodott hozzászólásokat, politikai és szakmai magyarázatokat.

Megpróbálok reális képet festeni a történtekről, de azt sajnos ki kell jelentenem:

Kalocsa ezzel gyengébb lett!

Előre le kell szögeznem, hogy hálával tartozunk a kalocsai fogorvosoknak, hogy sok éven keresztül ellátták ezt a nem kötelező feladatot! Sok kalocsai, és Kalocsa környéki ember szenvedését csökkentették az elmúlt cirka 30 évben.

A hétvégi fogászati ügyelet csak a 40.000 fő fölötti városokban kötelező. Kalocsán Török Gusztáv Andor polgármester „vette rá” a fogorvosokat anno, hogy mégis ügyeljenek, ingyen és bérmentve!

A fogorvosi praxisok megújítására, meghosszabbítására 5 évente került sor. A fogorvosok általában ilyenkor igyekeztek szabadulni a hétvégi ügyelet nyűgétől. Ki ne szeretné inkább a családjával tölteni a hétvégét, főleg, hogy semmiféle juttatásban nem részesül fáradalmaiért, sőt, még költségébe is kerül pl. a plusz rezsi miatt.

Az előző ciklusok polgármestereinek, így vagy úgy, de mindig sikerült megállapodni a fogorvosokkal, hogy továbbra is lássák el az ügyeletet.

2015-ben az tisztán látszott, már nem az a világ van, ahol parancsba adjuk, ügyelni kell a hétvégéken, ha tetszik, ha nem. Dr. Bálint József, a testület egyetértésével két dolgot ajánlott az orvosoknak azért, hogy továbbra is ellássák az ügyeletet. A hétvégén, aki igénybe veszi a segítségüket, attól, elkérhessék a kezelés díját, kvázi, mintha magánrendelésre jött volna a páciens, és ne fizessenek építményadót a rendelőjük alapterülete után.

Azzal, hogy a doktorok elfogadták ajánlatunkat, biztosítani tudtuk Kalocsa, és a környék további hétvégi ellátását.

Köszönjük Nekik, utólag is!

Nem állítom, hogy a jelenlegi polgármester könnyű helyzetben volt, amikor most újra kellett tárgyalni az ügyeletről, de azt senki nem is mondta, hogy ez a (polgár)mesterség nem igényel némi rátermettséget!

Egy mondás úgy tartja, „a politika a kompromisszumok művészete!”

Úgy érzem, dr. Filvig Géza a fogorvosokkal folytatott tárgyalásból nemhogy a maximumot nem hozta ki, de még a minimumot sem! (Erre a teljesítményre mondta volna egyik volt tanárom: „Elégtelen, leülhetsz!”

Egy valamit biztosan tudok: Amit most elengedett, azt a jelenlegi jogi környezetben többet nem fogja tudni senki visszaállítani!

Döntésének következtében, ha Valakinek a hétvégén durran be a foga, és úgy érzi, nem bírja tovább, az utazhat Bajára, vagy Kecskemétre! (ki autóval, ki busszal)

Nem állítom, hogy rentábilis manapság egy ilyen hétvégi ügyeletet fönntartani! De azt igen, hogy

egy város, egy járási székhely kell, hogy ilyenekre áldozzon!

Mindenhonnan azt halljuk, hogy a paksi beruházás kapcsán, Kalocsa és környéke fölvirágzik, bővül az infrastruktúra, magasabb lesz az életszínvonal.

Ezt halljuk, de egyelőre nem ezt tapasztaljuk!

A környék ingatlanárai az egekben, a lehetőségek, és a jóléti szolgáltatások a béka feneke alatt!

Csak egy dolog a biztos: Filvig polgármester a rendkívüli jogrend adta fölhatalmazásával úgy döntött:

Mostantól hétvégén nem fájhat a fog!

(Pedig sajnos fog!)

Ez egy véleménycikk.

RELATED ARTICLES

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here

Most Popular

Recent Comments

Zoltán Szarka on TEIT, ŐK OTT ÉRTEKEZTEK
Molnár Péter on ÖSSZETÖRT A PORCELÁN!
Vargacz Tamásné on Közmeghallgatás Kalocsán
Üsztöke László on Tervek és tények Kalocsán II.
Dargay Lajosné on Egy tüntetés után
Marsovszy László on Egy tüntetés után
Dargay Lajosné on Ezzel leszünk élhető város?
Perity Márta on Térhatás
Vargacz Tünde Mária on Rezsicsökkentett kultúra
dargay márta on Moderátorképzés Kalocsán
Szarka Zoltán on Megmaradnak a gesztenyefák!
Szepesi Magdolna on Az Ő-szinténről őszintén
Szarka Zoltán on A nép szüli a diktátorokat!
Szarka Zoltán on Merre visz az út? 1.
Asztrik szelleme on Merre visz az út? 1.
Szarka Zoltán on Meddig fokozható?
Szarka Zoltán on Itt valaki nem mond igazat
Dargay Márta on Városgazdák Kalocsán
Szarka Zoltán on 2021. március 15.
Szarka Zoltán on Miénk itt a tér
Szarka Zoltán on „Ne féljetek!”
nextmayor on Fátlanság
Szarka Zoltán on Fátlanság
Szarka Zoltán on Trianon, egy kicsit másképp
Márta Dargay on Vasárnap gyermeknap
Szarka Zoltán on Mert emberből vagyunk
Márta Dargay on A színe meg a fonákja
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Benyada Jenő on Réfy Vilmos: Gondolataim
Gottschall Péterné on Réfy Vilmos: Gondolataim
Márta Dargay on Réfy Vilmos: Gondolataim
Kovács János on Otthon, édes otthon…
Márta Dargay on Furcsa, csendes ünnep
Réfy Vilmos György on Egy elmaradt fesztivál margójára
Márta Dargay on A Te Valentinod
Zoltán Szarka on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on Sürgető szükségeink
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on A sofőr… vajon ittas volt?
Réfy Vilmos György on Képviselők vagyonnyilatkozatai 2019.
Márta Dargay on Lezárult, de nincs vége!
Szűcs Csaba on Legyen, vagy ne legyen?
Ocskó Vendel on Legyen, vagy ne legyen?
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on Ördögi paradicsom
Réfy Vilmos György on „Össze kéne szedni a szilvát!”
Réfy Vilmos György on Elektromos autózás 2. rész
Gerencsér-SzegezdiGabi on Múlt, jelen, jövő a Schöffer Múzeumban
Réfy Vilmos György on Király Róbert „új” pályán
Török István on Elektromos autózás 2. rész
Réfy Vilmos on Karácsonyi „ének”
Király Róbert on Karácsonyi „ének”
Kvalla Gábor on Karácsonyi „ének”
Bolváriné Gärtner Anikó on Király Róbert „új” pályán
Oriza Triznyák on L-Kallódó november
Szűcs Csaba on Bemutatkozunk
Miklós Balázs on L-Kallódó november
Vörös András on Bemutatkozunk